Az önfelszívó szivattyúk a háztartásokban leggyakrabban előforduló szivattyúk. Megkülönböztetünk JET (ejektoros) szivattyúkat, normál szívású centrifugális szivattyúkat, és a régi oldalcsatornás önfelszívó szivattyúkat.

Pár szót a JET szivattyúkról

A JET szivattyú járókerekén át egy venturi csövön keresztül vizet fecskendez vissza, és kidolgozza a levegőt a vízből. Ez alatt nyomáskülönbséget állít elő, így a visszaforgatott nyomás mértéke hozzáadódik a felszívott nyomáshoz, növelve a szivattyú nyomásteljesítményét. A JET szivattyúk 9 méterről is képesek vizet felszívni a hagyományos önfelszívókkal ellentétben.

Az önfelszívó szivattyúk a gyakorlatban 7 méterről képesek vizet felszívni. Ennek oka, hogy a légköri nyomás ugyan 101.325 Pa, amely 1.01325 bar-nak felel meg, és ha a a szivattyú szívócsövében vákuum lenne, akkor a víz kb. 10 méterre felemelkedne pont a légköri nyomás miatt. De a különböző tényezők, amelyek:

• könyökök,
• idomok,
• a cső belső fala,
• súrlódási tényező

ellenállásokat okoznak, ami összeadva mind levonódik, így a biztonságos szívómélység 7 – 8 méter.

Ha mégis 10 méter mélyről próbálnánk meg önfelszívó szivattyúval vizet nyerni, ne tegyük, mert tönkretehetjük vele a szivattyúnkat. Ekkor a vízoszlop megszakad, és nyomás lecsökkenésével a víz párologni kezd, gőzbuborékok keletkeznek. Ezek olykor összeroppannak, és rezgést okoznak a szivattyúban, valamint a sűrűségük is más, mint a vízé, ami erősen koptatja a járókereket. Ez a jelenség a kavitáció.

A szivattyúnk kiválasztása egy munkapont kiszámításával történik. Ez a munkapont két értékből áll:

• Az emelési magasságból (H) [m]
• A szállított folyadék térfogatáramából (Q_v) vagy [m³/h] (l/perc-re átváltható)

Egy diagram segítségével a munkapont könnyedén kiszámítható: ahol a két érték egy közös pontban találkozik, ott lesz a munkapont. A munkaponthoz közeli szivattyú lesz a nekünk megfelelő. Ezek a táblázatok labor körülmények között készültek, ezért ajánlott túlméretezni kicsit. Ha a munkapont pontosan egy szivattyú görbéjére esik, akkor a cső végén épphogy csepegni fog a víz, nem is beszélve az ellenállásokról, valamint arról, hogy a szívómélységgel egyenesen arányosan csökken a nyomóoldalon a nyomás. Például 1 méternél 0,1 barral lesz kisebb a nyomóoldali teljesítmény, 5 méternél 0,5 barral.

A csővezetékben fellép még x bar ellenállás. Ez méterre átváltva hozzáadódik a cső hosszához, így túlméretezéssel biztos, hogy a folyadék eljut a kívánt pontra, az ellenállásokat leküzdve. Ellenállása lehet idomoknak, könyököknek, szerelvényeknek, de még a csőfalnak is. A következő két képlettel kiszámolhatjuk a cső ellenállását az adott hosszra. Az érték Pa-ra jön ki.

P_s = λ x (l/d) x (1/2 x ρ x v²) – súrlódási ellenállás
P_a = ξ x (1/2 x ρ x v²) – alaki ellenállás

Ennek a két összegnek a képlete:

(λ x (l/d) + ξ + 1) x 1/2 x ρ x v²)

λ – súrlódási együttható
l – csőhossz [m]
d – csőátmérő [m²]
ξ – alaki ellenállás tényező
ρ – folyadék sűrűsége (999,97 kg/m³)
1 – kilépési veszteség

Ezt kiszámítva megkapjuk az értékel Pa-ba, amit méterre átváltva hozzáadjuk a cső teljes hosszához, és meg is vagyunk a H-val.

A térfogatáram az időegység alatt kifolyó vízmennyiség. Ezt mindenki maga dönti el, mennyi az igénye. A képlet a következő:

Q_{v = A x v}

A – áramlási keresztmetszet, azaz a cső keresztmetszete, amelyben a víz folyik [m²]
v – a víz sebessége [m/másodperc]

A megadott érték m³/másodpercben jön ki. Ezt a munkaponthoz szükséges átváltanunk m³/h-ra.

Amint kiválasztottuk a szivattyúnk típusát, és elhelyeztük a szívócsövet a kútba, nem árt egy kicsit felszerelni.

Először is a szivattyú védelméről kell gondoskodnunk. Mivel a motor védelme IP X4, ezért csak fröccsenő víz ellen védett. A mechanikai (szilárd tárgyak) elleni védelemről nekünk kell gondoskodnunk. Elég elhelyezni és jól lezárni egy fa, vagy fémdobozba, amely megvédi minden külső behatás ellen, és megfelelő szellőzést biztosít a motornak. A fémdoboznál ügyeljünk, hogy a környezeti hőmérséklet ne emelkedjen 40 °C fölé. Egy visszacsapó-szelep beszerelése a szívóágra mindenképp ajánlott, hogy a víz ne tudjon visszafolyni a kútba. Ezt megtehetjük úgy, hogy a szivattyú szívócsonkjára rászerelünk egy visszacsapó-szelepet, és arra csatlakoztatjuk rá a csövet, vagy egy lábszelepet, amely a szívócső aljára beépítve még meg is szűri a vizet a nagyobb, szilárd szennyeződésektől. Finomabb szűrővel, és egy visszacsapó-szeleppel még finomíthatunk is a szűrés mértékén. A nyomóoldalon ne tilos a fojtás, így szűrő használata se ajánlott. Használat előtt mindenképp fel kell tölteni vízzel a feltöltőcsavarnál (felső csavar). Egy kis tölcsér kiépítése a csavarhoz ajánlott.

Azonban szivattyúnk így ki lesz téve a szárazon futásnak, a kosütésnek, túláramnak, törpeáramnak, Ráadásul egy személynek mindig mechanikusan kell a szivattyú dugvilláját ki-be kötnie a hálózati áramba. Ezekre a problémákra kínálunk Önnek széleskörű, professzionális megoldásokat a következő blogbejegyzésünkben.

tovább …..

The post Önfelszívó szivattyúk vezérlése – 1. rész appeared first on Szivattyúvezérlés.

A Hydrocontroller professzionális frekvenciaváltó kifejezetten szivattyúkhoz készül, és rengeteg funkciója jóvoltából széleskörű felhasználási lehetőségeket kínál az öntözőrendszerektől az ipari felhasználásig. Ezt a technológiát korszerűsítve a Hydrocontroller TT-széria immár 18 A és 25 A áramerősségű szivattyúmotorokat is képes vezérelni (7,5 kW és 11 kW).

A java még csak most jön!

A léghűtéses Hydrocontroller új arculata

A Hydrocontroller okostelefonról és számítógépről is vezérelhető!

A MAC3 létrehozta a HelpDesk alkalmazást, aminek köszönhetően a Hydrocontroller immár számítógépről és okostelefonról is beszabályozható. A HelpDesk elérhető a helpdesk.mac3.it/wifi-hc címről.

HelpDesk bejelentkezési felület

Hogyan is működik mindez? A Hydrocontrollert csatlakoztassa ugyanarra a WiFi hálózatra, amelyre a számítógépet és okostelefonját, és jelentkezzen be a HelpDesk alkalmazásba az inverter szériaszámával és a 740-es jelszóval. A bejelentkezést követően megtekinthető a Hydrocontroller

• Jelenlegi állapota
• Bekapcsolási-, és mért nyomása (valós időben)
• Jelenlegi paraméterei
• Előzményei
• Figyelmeztetései

Nyomásértékek valósidejű jelzése, szivattyú felvett áramerőssége. Az alsó csíkok a Hydrocontroller állapotáról tájékoztatnak.

A paraméterek módosítását egy billentyű megnyomásával megtehetjük, mindezt úgy, hogy a Hydrocontroller közelébe se mentünk. Szivattyúhiba esetén azonnali e-mailes értesítést kap a HelpDesktől, és folyamatosan naplózva megtekinthető, hogy mi volt a hiba forrása, illetve már elhárult-e. A program segítségével grafikonok és statisztikák készíthetőek a rendszerről.

A Hydrocontroller paramétereinek beállítását szolgáló felület

A HelpDesk előnyei:

• Hydrocontroller beállítása egy gombnyomásra számítógépről vagy okostelefonról

• Egyszerű, gyors kezelés

• Valós idejű állapotjelentés

• Automatikus statisztikakészítés és naplózás a Hydrocontroller üzeméről

• A Hydrocontroller egyszerűbb karbantartása

• E-mailes hibaértesítés

A HelpDesk grafikonokat, statisztikákat is készít nekünk

A Hydrocontroller naplózott eseményei

The post A szivattyúvezérlés sose volt ilyen egyszerű appeared first on Szivattyúvezérlés.

Az öntözőrendszer kiépítése akkor jó, ha minél egyszerűbben ellátja rendeltetését. Így kevesebb a hibalehetőség. Az egyszerűség a szerelésnél kezdődik.

Az általunk forgalmazott műanyag könyökök segítségével a szerelés könnyű, egyszerű, és nem hagyunk magunk után hulladékot. Íme egy szerelési példa egy hagyományos önfelszívó szivattyún, Brio 2000-MT áramlásérzékelővel:

A teflonszalag hiánya ne tévesszen meg senkit. A 90° könyök segítségével könnyedén, egyszerűen csatlakoztathatjuk a szivattyúvezérlőt a pumpához. Míg más kiépítésnél az idomokkal, ragasztással, tömítéssel kell törődni, itt csak a tömítés marad, és készen is van. 3-féle, csatlakozással forgalmazzuk:

• 2 x 1″ hollander
• 1″ hollander / 1″ külső menet
• 2 x 1″ külső menet

A már meglévő hidrofor-rendszerekbe is gond nélkül beépíthető. Őszi akciónk keretében most minden 6 db Brio 2000-MT vásárlása esetén 6 db könyököt adunk ajándékba. Ennek részleteiről bővebben itt olvashat.

The post Szivattyúvezérlés egyszerűen appeared first on Szivattyúvezérlés.

Az úszókapcsolók – mint a legegyszerűbb vízszintszabályozó készülékek – szivattyúra kötve elindítják vagy leállítják a motorját. Hogy a szivattyú éppen ürít, vagy tölt egy víztárolót, az elektromos vezetékek bekötésétől függ. Ennek kivitelezését egy elektromos szakember kivitelezi. A szabályozás innentől egész egyszerű: lemérjük, hány méter vízszintet kell éppen kiüríteni, vagy feltölteni. Ennek méretét lemérjük az úszókapcsoló fejétől a kábelen, és a mért pont végét ellensúllyal ellátjuk. Ezután belehelyezzük a tartályba, ciszternába. Azonban a célnak megfelelő úszókapcsoló kiválasztása is függ pár tényezőtől. A mostani blogbejegyzésben erre térünk ki, hogy melyik úszókapcsoló melyik típusú folyadékokhoz alkalmazható, mire kell ügyelni a szerelésnél, a kábel kiválasztásánál, és még egyéb apróságokra, amelyek megkönnyíthetik az Ön helyzetét. Ha hozzászólásként megírja igényét, arra minél hamarabb válaszolunk.

Az úszókapcsoló belsejében egy mikrokapcsoló található. Ez a kapcsoló felel az áramkör zárásáért, vagy nyitásáért. Ha úgy kötjük be az úszókapcsolót, hogy alsó szinten nyisson, és magas szinten szakítson, akkor töltésről beszélünk. Az ürítési funkciót az ellenkező esetben látja el, ha a mikrokapcsoló magas szinten nyit, és alacsony szinten zár. Ezt egy elektromos szakember megfelelően kivitelezi. Azonban a mikrokapcsolónak is megvannak a sajátos tulajdonságai. Az úszókapcsoló burkolatán dombornyomásosan feltüntetik ezeket az értéket. Ehhez mérten kell a szivattyút választani. Két értéket adnak meg a legtöbb esetben. Például: 10(4) A. A 10 A váltakozó áram, 4 A pedig egyenáram esetén a mikrokapcsoló maximum terhelhetősége. Szinte mindig hálózatra kötjük a szivattyút, azaz a váltakozó áramot kell figyelembe venni.

Az alkalmazott úszókapcsoló függ a folyadék típusától is. A következő eseteket kell megvizsgálni:

• A víz kémhatása
• Tartalmaz-e darabos szennyeződéseket
• A víz hőmérséklete
• A víz helye

Kémhatás

Ha a víz erősen klóros, semmiképpen sem szabad PVC kábelszigetelésű úszókapcsolót használni. A PVC – poli-vinil-klorid – klórmolekulái ugyanis a klóros vízben kioldódnak. Ezért klórral fertőtlenített medencékben semmiképp sem ajánlatos PVC kábelszigetelésű úszókapcsolót alkalmazni. Ilyenkor azt a jelenséget tapasztaljuk, hogy végighúzva a markunkban a kábelt, elszínezi a tenyeret feketére.

Darabos szennyeződés

A darabos szennyeződések jelenléte a vízben gátolhatja az úszókapcsoló helyes működését. Hozzáértve a kapcsoló fejéhez, elmozdíthatja, átbillentheti azt, ami fals indításhoz vezet. Az úszókapcsoló bele is akadhat egy-egy kiálló részbe, ugyancsak rossz kapcsolásokhoz vezetve. Erre alkalmazzuk a billenős úszókapcsolót, amely egy ponton lebeg, és egy bizonyos szög elfordulása után billen csak át, működésbe hozva a mikrokapcsolót.

Hőmérséklet

Minden úszókapcsoló rendelkezik egy üzemi hőmérséklettel, amely felett már nem képes megfelelően ellátni a feladatát. Ilyen, magas hőmérsékletű folyadékokhoz speciálisan a MAC5 billenős úszókapcsoló egy speciális típusát alkalmazzák, amely maximum 90 °C hőmérsékletű, akár szennyezett vízben is megbízható működést garantál. Továbbá ha a folyadék maga, vagy tartalmaz robbanásveszélyes anyagot, arra speciálisan a MAC5 ATEX változata a megfelelő.

Helye

Ügyeljünk, hogy az úszókapcsoló tartályban, ciszternában, aknában elég hely van ahhoz, akadálymentesen tudjon lebegni. Kifejezetten szűk helyekre, mint például esővíz-összefolyókba érdemes a kis méretű úszókapcsolót alkalmazni, amely kényelmesen elfér, és nem ütközik falba működéskor.

Az úszókapcsoló mikrokapcsolóját és a szivattyút elektromos vezetékek kötik össze, amelyeket szigetelni kell. A kábel szigetelése a leggyakrabban PVC, vagy neopren. A neopren egy vulkanizált gumi, búvárruhákat is készítenek belőle. Ebből adódóan jó vízszigetelő, rugalmas, és jobban ellenáll az őt érő hatásoknak (napsütés, fizikai erőhatások).

Az ellensúlyt az úszókapcsoló kábelére kell felhúzni, amely egy fix lengési pontot ad neki. A kép a működését illusztrálja: az ellensúlyt felhelyezzük az úszókapcsoló kábelére. Folytonos vonal jelöli a legmagasabb, szaggatott a legalacsonyabb pontot. Ha az ellensúly és az úszókapcsoló között 10 méter távolság van, akkor a szabályozott vízszint ennek duplája, 20 méter lesz. Ellensúlyt alkalmazunk akkor, amikor az úszókapcsoló kábele túl hosszú, vagy szeretnénk gyakran állítani a szabályzott vízszint magasságán.

sárga négyzet – ellensúly kék kör – úszókapcsoló feje fekete vonal – úszókapcsoló kábele

The post Úszókapcsoló – melyiket hol használjam? appeared first on Szivattyúvezérlés.

Áramlásérzékelő – kompakt megoldás

Az áramlásérzékelő a házi vízmű kiváltására szolgáló készülék. Félreértés ne essék, a házi vízmű egy jól bevált rendszer, csakhogy adódnak korlátai, amelyekkel még a tervezés során számolnunk kell. Például, ha nincsen elegendő helyünk egy hidrofor tartálynak, vagy a vízigényünk amúgy is túl nagy, és a szivattyú sűrűn kapcsolna ki/be.

Ha a telkünkön a kút mélysége meghaladja a 10 méteres mélységet, és tudjuk, hogy vízfogyasztásunk nagyobb, mint amennyit a kút 10 méteres vízszintig képes biztosítani, akkor búvárszivattyúra van szükségünk.

Mivel az előreszerelt házi vízművek többsége önfelszívó szivattyú, ezért maximum 7 méterről képesek vizet felszívni. Ilyen esetben le vagyunk korlátozva. Búvárszivattyúval is lehetőségünk van házi vízművet összekötni, hogy egy tartályt feltöltünk vízzel, amely továbbá biztosítja a megfelelő vízmennyiséget, csakhogy egy ilyen esetben nagyobb tartályra van szükségünk. Ha aknába, pincébe szeretnénk tárolni a hidrofor tartályt, akkor helyet kell szorítani neki, ami nem minden esetben kivitelezhető. További problémát vet fel, ha kisebb hidrofor tartályt választunk, amely több feltöltés igényel, és így szivattyúnk sűrűn kapcsol be/ki. Ez károsítja a motort. Ha tudjuk, hogy folyamatos üzemelés mellett szivattyúnknak biztosítani kell vízmennyiséget, akkor a legmegfelelőbb készülék az áramlásérzékelő.

Az áramlásérzékelő –  ellentétben a nyomáskapcsolóval – az áramlás megszűnésére kapcsolja ki a szivattyút. Tegyük fel, hogy öntözni szeretnénk. Ha kinyitjuk a kerti csapot, amire egy tömlőfejet helyezünk el, és arra egy locsolócsövet, akkor a zárt rendszer nyomása lecsökken. Csökkenéskor elér egy bizonyos értéket, amely az áramlásérzékelő bekapcsolási nyomásértéke. A készülék elindítja a szivattyút, és folyamatosan biztosítja a vizet a kútból. Ha elzárjuk a csapot, akkor a szivattyú még mindig üzemel. Ahogy nyomja a csővezetékben a vizet, úgy torlódik fel, és ezáltal szűnik meg az áramlása. Amint azt a szakaszt is elérte a feltorlódott víz, ahol az áramlásérzékelőt elhelyeztük, akkora a készülék leállítja a szivattyút. Teszi ezt szárazon futás esetén is, így a védelem is meg van oldva.

Az áramlásérzékelők továbbá automatikus újraindítással is rendelkeznek, amelyek egy adott időintervallumon belül beállított ciklusonként megkísérlik a szivattyú újraindítását. Elérhetőek LED lámpás, illetve digitális kijelzős formában.

Áramlásérzékelőt ajánlunk mindenkinek, akinek relatív hosszú ideig egy folyamatos, állandó vízmennyiséget kell biztosítania, vagy szeretné kiváltani régi hidrofor tartályát. Egy áramlásérzékelő a csőrendszerre szerelendő, bármilyen pozícióba, kis helyigényű, és a rászerelt nyomásmérő óra segítségével a rendszer nyomása nyomon követhető.

The post Áramlásérzékelő – kompakt megoldás appeared first on Szivattyúvezérlés.

Házi vízművet a kertbe

Akik kerttel, nyaralóval, telekkel rendelkeznek, biztosan találkoztak a házi vízmű kifejezéssel. Akik most fúrtak kutat, mert kertjük gondozását onnan szeretnék megoldani, de nem tudják, milyen megoldást is kellene választaniuk, akkor mindenképp érdemes egy házi vízművet választaniuk. Ha pedig nem tudják, mi az, akkor a bejegyzés elolvasása után mindenre fény derül.

Akik még nem találkoztak vele, vagy hallották, de nem tudják, mi az a házi vízmű, a legjobban úgy érthetik meg, ahogy Laár András elmagyarázta az ülőgarnitúrát:

„Ülőgarnitúra. Az csak két fotel meg egy kanapé.”

A házi vízmű elsősorban egy szivattyúból áll, amely a kút vizének kinyerésére szolgál. A szivattyút igényeink szerint választjuk ki, például hogy hány liter/perces vízhozamra van szükségünk, valamint hány méterre kell a vizet elszállítani.

Áll egy hidrofor tartályból, amely 3 célt is szolgál:

1. A szivattyút rászereljük, és biztos tartást ad, a rezgéseket elnyeli
2. Vizet tárol. Ez leveszi a szivattyúról a sok fölösleges óránkénti bekapcsolást. Minden szivattyúnak van egy értéke, amely meghatározza a be/kikapcsolások számát egy órán belül.
3. A rendszer nyomásingadozásait kompenzálja.

A hidrofor tartály belseje két részre osztott: áll egy levegővel töltött részből, és egy gumimembránból. Ahogy a szivattyú pumpálja a vizet a gumimembránba, elkezd tágulni, és összenyomja a levegőt. Az összesűrűsödött levegő nyomást képez. Amikor egy csapot kinyitunk, akkor ez a tartott nyomás elszáll, és kipréseli a gumimembránban található vizet.

A házi vízmű továbbá áll egy nyomáskapcsolóból. A nyomáskapcsoló automatizálja, és védi a szivattyút. Automatizálja, ha egy csap megnyitásakor a rendszer nyomása lecsökken egy bizonyos érték alá. Azon a bizonyos értéken a nyomáskapcsoló elindítja a szivattyút. A leállítás egy, a bekapcsolási nyomásnál nagyobb érték elérésekor történik, amikor vízigényünk megszűnt, és elzártuk a csapot. A hidrofor tartálynak itt is fontos szerepe van a szivattyú tehermentesítésével kapcsolatban: amíg a tartály nyomásából képes biztosítani a vizet, addig a nyomáskapcsoló nem érzékeli a nyomásesést. És szárazon futás esetén leállítja a szivattyút, ezzel védve a motort.

Utoljára pedig a manométert, azaz a nyomásmérő órát említem meg. Opcionálisan több nyomásmérő óra is beszerelhető a rendszerbe, például több ág vízellátásakor minden kör nyomásának figyelemmel követésére.

Házi vízművet kisebb kertekbe, telkekre ajánlunk. De egy komolyabb szűrőrendszerrel akár szürkevíz-hálózat is kialakítható vele, a vízdíjak csökkentésére. Kedvező árfekvésű, egyszerű rendszer, és az elemeit külön-külön megvásárolva, akár házilag is elkészíthető. Elhelyezhető aknákba, pincékbe, a környezet hatásaitól védett helyre.

The post Házi vízművet a kertbe appeared first on Szivattyúvezérlés.

Nyomáskapcsoló

A nyomáskapcsoló egy hatékony, megbízható szivattyúvezérlő készülék. Ha telkünkön kút található, és annak vizével öntözni, mosni, tisztítani szeretnénk, a nyomáskapcsoló a legideálisabb választás a feladathoz.

A nyomáskapcsoló működése nagyon egyszerű: Ha megnyitunk egy csapot, öntözőfejet, slagot, a rendszer nyomása elszáll. Ahogy csökken, úgy szükségünk van a víz utánpótlására, mivel szivattyúnk magától nem képes érzékelni, hogy további vízre van szükségünk. Viszont a nyomáskapcsoló igen. Ha egy beállított értéket elért a csökkenő nyomás, a nyomáskapcsoló elindítja a szivattyút. Ha elzárjuk a víz útját, akkor a nyomás megnő, mert szivattyúnk nyomást állít elő vízvételkor. A nyomáskapcsoló automatikusan leállítja a szivattyú motorját, ha egy előre beállított nyomásértéket elér a rendszer.

nyomásmérő óra

Azonban egy nyomáskapcsoló mindig hidrofor tartállyal szerelendő. Ennek több oka is van. Egyrészt vizet tárol, és „leveszi a terhet a szivattyú válláról”, így nem kell egy pohár víz esetén a szivattyúmotornak járnia, másrészt a nyomásingadozások kiegyenlítésére használják. Így a vízvétel még egyenletesebb lesz, az esetleges szivárgások miatt nem fogja a nyomáskapcsoló ki-be kapcsolgatni a szivattyút.

öntözőcső

Leggyakrabban házi vízműveken találkozhatunk nyomáskapcsolóval. A házi vízmű egy úgynevezett „mikro hidrofor rendszer”. Megtalálható benne a hidrofor tartály, a nyomáskapcsoló, a szivattyú, és a manométer (nyomásmérő-óra). Telken öntözésre, kocsimosásra, takarításra a legalkalmasabb. Azonban ha egyéni igényeknek megfelelően szeretnénk kialakítani a hidrofor rendszert, akkor igényeknek megfelelő hidrofor tartállyal és egy különálló nyomáskapcsolóval megtehetjük. A ki,- illetve bekapcsolási nyomás tetszőlegesen állítható.

házi vízmű rendszer

Az általunk forgalmazott nyomáskapcsolók igen széleskörűek, sokféle szivattyús, fűtési, illetve pneumatikus (sűrített levegős) rendszerhez alkalmazhatóak. Maximum 5, vagy 12 bar nyomásig, egy,- illetve háromfázisú szivattyúkhoz, váltóérintkezővel, fordított működéssel, vagy akár készre szerelve házi vízműhöz kaphatóak. Minőségi alapanyagokból, a hatályban lévő EU szabványok szerint készültek, így megbízható működést garantálnak.

The post Nyomáskapcsoló – a kút vizének kinyerése appeared first on Szivattyúvezérlés.

kút karbantartás

A kutakhoz általában nem jár használati utasítás. Ez rendben is van, mindaddig, amíg  valamilyen probléma fel nem üti a fejét. A probléma lehet vis maior (mint például a kút vizének apadása), de előfordulhat olyan eset is, amely megfelelő karbantartással elkerülhető. Ilyen esetben szinte mindig szakembert hívunk, aki súlyos költségek árán elhárítja a problémát. Pedig lehet, hogy fele annyi ráfordítással időt, pénzt, energiát spórolhattunk volna meg. Ennek elkerülése végett következik 8 tipp, amely segíthet a kút karbantartásában.

1. Soha ne próbáljuk önmagunk kijavítani a problémát

Először is, ha kutunkban problémát észlelünk, soha ne magunk kezdjük el kijavítani. A karbantartás és a javítás két eltérő dolog. Ha a probléma már bekövetkezett, mindenképpen hívjunk szakembert, aki megállapítja és elhárítja a fenn álló hibát. A probléma forrása lehet rajtunk kívül eső ok (pl a kút közelében a talaj szennyezettsége megnőtt, aszály, vagy ipari mértékű szivattyúzások zajlanak a környéken), vagy helytelen / elhanyagolt karbantartás következménye. Ha magunk látunk neki a probléma elhárításának, eszköz és szaktudás, illetve tapasztalat hiányában csak rontunk a helyzeten.

Továbbá, amint megnyitjuk a kút / akna fedelét, hogy nekilássunk a javításnak, nagy eséllyel baktériumokat, vagy egyéb szennyeződéseket juttatunk a kútvízbe. Rosszabb esetleg szerszámok, nagyobb kavicsok, törmelékek is belezuhanhatnak, amelyek fokozzák a szennyezést. Éppen ezért probléma esetén mindig forduljunk szakemberhez, aki megfelelő felszereléssel és szaktudással könnyedén és biztonságosan elhárítja a problémát.

2 . A megelőzés hosszútávú befektetés

Természetes emberi tulajdonság, hogy „fogunkhoz verjük a garast”. Nem gondolunk bele, hogy viszonylag kisebb ráfordítással nagyobb összeget spórolhatunk meg. De nem csak magáról a költségekről szól. Elvégre kutunk a tét, amelyet akár ivóvíz szivattyúzására is használhatunk. Kertünk öntözése, házunk vízellátása függhet tőle, ha egy megelőző karbantartást beiktatunk.

3. Készítsünk ellenőrzési listát

Karbantartás alkalmával nem árt a teendőket rendszerezni. Egy ilyen ellenőrzés során elsősorban négy fontos pontot kell megvizsgálni:

1. A víz áramlásának és szintjének ellenőrzése
2. Szivattyúmotor teljesítménye, felvett áram, feszültség mérése, elektromos bekötések ellenőrzése
3. Hidrofor tartály, szivattyúvezérlők karbantartása, működésük ellenőrzése
4. Általános vízminőség tesztelése (szagok, összetétel, stb…)

Második pontként ellenőrizzük, hogy mindezek megfelelnek a higiéniai, valamint a helyi előírásoknak (pl öntözéshez).

Harmadik pontként ellenőrizzük kútvizünket Coliform baktériumra és nitrátokra, és további, a helyi követelmények szerint előírt tesztekre,bevizsgálásokra.

Végül egy összesítés minden eredményről, beleértve a laboreredményeket is. A következő ellenőrzéskor viszonyíthatjuk az összesítéseket.

karbantartási napló

4. Egyszerű kis karbantartások

Pár egyszerű kis karbantartási pont:

• Sohase tartsunk kemikáliát a kút közelében, és ellenőrizzük helyes tárolásukat.
• Havonta ellenőrizzük a kút / akna fedelét, nincs-e megsérülve, helyesen zár-e.
• Ha tereprendezés folyik a kút körül, a kút teteje minimum fél méterre legyen a föld felszínétől. Alakítsunk ki lejtést a környékén.
• Ha füvet nyírunk, ásunk a kút környékén, azt elővigyázatosan tegyük, mert megsérülhet a kút fala. Ez a kútvíz szennyezéséhez vezethet. Havat, leveleket ne halmozzunk fel a kút körül.
• Az ellenőrzések eredményét mindig tartsuk biztonságos helyen.
• Ha megváltoztatjuk a kút környékét, gondoljuk át, milyen hatással lesz a vízre. Szükség esetén konzultáljunk szakemberrel.
• Miután a kút várható élettartama lejárt, hívjunk szakembert, hogy megfelelően lezárhassa régi kutunkat.

5. Csak engedéllyel rendelkező kútfúró kivitelezzen minden munkálatot

Csak hivatásos, engedéllyel rendelkező kútfúrónak engedje meg, hogy bárminemű munkát végezzen meglévő, valamint kialakításra kerülő kúton. Engedély nélküli, „kontárok” kárt okozhatnak a kútban. A hivatásos kútfúró ismérvei:

• Rendelkezik hivatalos kútfúró engedéllyel, amelyet Önnek meg is mutat
• A munkálatokról részletes műveleti naplót bocsájt ki
• Megfelelő eszközökkel rendelkezik a munka végzéséhez
• Ismeri a hatályban lévő jogszabályokat, tisztában van a terület adottságaival
• Garanciát vállal a kútra
• Számlát, vállalkozói szerződést bocsájt ki a munkálatokról

Ha szomszédaink rendelkeznek kúttal, érdemes megkérdezni, hogy nekik ki végezte a kútásást, kútfúrást, és hogy mi a véleményük a munkát végzett személyről. A kútfúró egy vállalkozói szerződést bocsájt ki a tervbeli munkálatokról, amely tartalmazza:

• Felelősségi biztosítást a megrendelő és a munkavállaló részéről
• A munkálatokat és a rájuk érvényes, hatályban lévőm jogszabályokat
• A kút védőcsövének átmérőjét és vastagságát
• A kút típusát és a víznyerés folyamatát
• A perforáció típusát (ha szükséges)
• A fertőtlenítés folyamatát
• A tisztítás folyamatát felszínen, a talajban
• A fúrás várható dátumát
• Az anyagok, munkát végző személyek nevét
• A kezdeti és a további munkák folyamatát
• Tételesen felsorolt díjakat

6. Értsük meg a problémákat

Egy kút problémája esetén a legtöbben nem értik, mi lehet a probléma, és nem kérnek tanácsot szakembertől. Többfajta behatás okozhatja ugyan azon végeredményt. Például a kút hozamának csökkenését okozhatja a talajvíz apadása, vagy a kút védőcsövének sérülése. Szakemberrel együtt dolgozva ezek a problémák könnyedén és egyszerűen megoldhatóak anélkül, hogy tovább romlana a helyzet.

7. Nézzük meg, van-e régi kút a telkünkön

Ahol szomszédaink, a környéken élők kutat használnak, nagy valószínűséggel mi is találunk egy régi kutat telkünkön. Ezeket a kutakat el kell fedni, elzárni, több okból is.

Egyrészt egy sérült, befedetlen régi kúton keresztül könnyen szennyeződések juthatnak a talajvízbe, amely kiszivattyúzva kárt okozhat akár a szivattyúban, akár a rendszerben. Ha ivóvízre is használjuk a jelenlegi kutunkat, akkor fokozottabban ügyelni kell erre a jelenségre. A régi kutak fedele sérült lehet, így kisebb rovarok, rágcsálók beleeshetnek. Ha a habarcs, amellyel a régi kutakat szigetelték, megromlott, akkor potenciális szennyezésveszély áll fent. Továbbá a kézzel ásott kutakba akár emberek is beleeshetnek.

A leggyakoribb látható jelei egy régi kútnak:

• Egy cső áll ki a földből
• Kisebb épületek, amelyek szivattyúháznak néznek ki
• Horpadás a talajon
• Törmelékek (beton, fa, tégla, stb…) egy helyen

A régi kutakat csak szakképzet kútfúró zárhatja le. Mi magunk soha ne próbáljuk meg lezárni, betemetni. Csak a szakemberek rendelkeznek megfelelő eszközökkel ilyen feladatokhoz, akik kitisztítják, és speciális habarccsal eltömítik a régi kutat.

régi kút

8. Mielőtt bevizsgáltatjuk a kút vizét, ellenőrizzük a kút tisztaságát

Gyakori hiba, hogy azt hisszük, hogy a kút tiszta vizet fog biztosítani anélkül, hogy ellenőriznénk magának a kútnak a tisztaságát. A talajvíz egy szennyezett kútból nyerve hamis eredményt fog adni, továbbá megfertőzheti bizonyos baktériumokkal a talaj alatti vízréteget. Kútfúró szakember meg tudja mondani, hogy szükséges-e egy anaerob baktérium, coliform baktérium, vagy egyéb teszt lefuttatása.

További jel a szennyezett kútra a homályos, zavaros víz, kevés vízhozam, kellemetlen íz és illat.

Sokan azt hiszik, klórral fertőtleníthetik kútjuk vizét. A klór csak akkor hatásos, ha a szennyeződést eltávolítjuk utána a vízből. A törmelékeket a kút aljáról kell eltávolítani, amit csak szakember végezhet.

kútfúró vizsgálat

Forrás: wellowner.org

The post 8 tipp a kút karbantartásához appeared first on Szivattyúvezérlés.

A kútvíz apadása különféle okokból adódhat, és sokféleképpen hat kútvizünk mennyiségére. A következő GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) segítenek megérteni az apadással kapcsolatos problémákat, és orvosolják azokat.

Kútja „szárazon fut”?

Az olyan kutak, amelyek a talajvízszinthez közel épültek, gyakran „futnak szárazon” aszály idején, vagy amikor intenzív ipari szivattyúzás folyik a környéken. Ennek oka a következő: a talajvízszintet aszály idején nem táplálja megfelelő mennyiségű eső, így nem tud megfelelően újratöltődni, vagy az elszivattyúzott vízmennyiség meghaladja az esővízből befolyó, a talajvízszint fenntartásához szükséges mennyiséget. Erre a legjobb példa, amikor egy szívószállal egy teli pohár víz tetejét szívjuk; miután elfogyott a víz a tetejéről, már csak levegő szívunk, de a pohárban még mindig van víz.

Esőzés után milyen gyorsan áll helyre a vízszint a kútban?

A víz szintje szezonálisan fluktuál: a nedvesebb hónapokban emelkedik, a szárazokban pedig apad. Tehát a kút vízszintje nem fog egy esőzés után helyreállni. A sok kis esővíz lassan szivárog át a talajon keresztül, így töltve a talajvízszintet. Sekélyebb kutak vízszintje hamarabb visszatöltődik esővízből, viszont a mély kutak képesek átvészelni az aszályt, de ha mégis érinti, akkor rengeteg esővíz kell a visszatöltéséhez. Ez akár több hónapig is eltarthat, mire a vízszint helyreáll.

Mit kell tennem, ha aszály idején a kutamban leapad a vízszint?

A válasz kútja típusától függ. Az aszály rosszabb, mint általában? Előző aszály idején is hasonló volt a helyzet? Szomszédjának (ha van kútja) is hasonló vízszintet produkál? Észrevett a víz minőségében (íz, illat, szín) eltérő változást? Ezen kérdések megválaszolásával rájöhet, hogy a talajvízszint apadása, vagy az Ön kútjának hibájából adódik a probléma. A kút mélyítésével több, aszálykárnak ellenálló vízhez juthatunk. Azonban a kút mélyítésével sosem garantált nagyobb vízmennyiség. Kútjának átalakításával javíthatja hatásfokát. Egy másik technika, a hidraulikus törés segítségével javíthatjuk a víz áramlását. Az eljárás folyamata során magasnyomású vízzel utat törnek a kövek között. Egyeztessen egy képzett kútfúróval, hogy melyik lehetőséget tartja a legoptimálisabbnak.

A közelében lévő, nagyobb, vagy ipari mértékű szivattyúzási munkálatok lehetnek kihatással a kutam vízszintjére?

Aszály idején egy nagyobb szivattyúzási munkálat, vagy munkálatok a talajvíz teljes kiszívásához vezethetnek. Ennek hatására a kút vízszintje a szivattyú szívóága alá eshet. A megoldás itt is a kút mélyítése.

Az aszály milyen hatással van a talajvíz minőségére?

Általánosan, az aszály nincs káros hatással a talajvízre. Ha Ön mélyebbre ás, hogy az aszály miatt több vizet tudjon kinyerni, akkor ásványokkal dúsabb vizet fog találni. Ez azért van, mert a talajrétegek alatt mélyebben fekvő víz hosszabb ideig pangott, és átvette az őt körülvevő kövek és ásványok karakterét, valamint összegyűlésekor a talajon átszivárogva több kőzettel érintkezett, amelyből mind kimosott valamilyen ásványt. Így akár minőségibb vízhez is juthat. Továbbá ezek a vizet kevésbé vannak szennyezve, mint a felszínhez közelebbi vízréteg, mivel a talajszennyezés kevésbé, vagy egyáltalán nem érinti.

Forrás: wellowner.org

The post A kút vizének apadása appeared first on Szivattyúvezérlés.

Miután a kút elkészült, neki is láthatunk kiépíteni a vízhálózatot az öntözéshez, a vízellátáshoz, és egyéb igények kielégítéséhez. A szivattyú, mint a rendszer „szíve”, látja el vízzel a hálózatot. Különböző felépítésű kutakhoz különböző felépítésű, működésű szivattyú szükséges. A rendszer méretezése nagyon fontos. Ha túlméretezzük, akkor a szerelvények hamar elkophatnak, szivárgások keletkezhetnek a rendszeren. Alulméretezés esetén a szivattyú nem képes minden csapolóegységet kiszolgálni. A rendszer méretezéséhez forduljon bizalommal hozzánk!

A háztartásban főként két szivattyút alkalmazunk kútvíz kinyerésére: önfelszívó szivattyút és búvárszivattyút.

Mikor alkalmazunk önfelszívó szivattyút?

Olyan csőkutakban, ahol a földfelszíntől kevesebb, mint 9 méter a statikus vízszint helyzete. Az önfelszívón szivattyúk vákuumot hoznak létre, amely kiemeli a vizet a kútból. Ezt a járókerék hozza létre, amely leküzdve az atmoszférikus nyomást, felszívja a vizet. A vákuum létrehozásához előtte fel kell tölteni a szivattyút.

Mikor alkalmazunk búvárszivattyút?

Búvárszivattyút a 9 méter statikus vízszintnél mélyebben fekvő kutakhoz használunk. Leggyakrabban fúrt kutaknál használjuk, mivel a fúrt kút a talaj mélyebb rétegeiből látja el a telket vízzel. A búvárszivattyút a víz alá telepítjük, a kút csövében leeresztve. A víz alatt a lapátok beszívják a vizet, és felnyomják a fogyasztókhoz. A búvárszivattyúkat úgy tervezik, hogy ne kelljen őket frekventáltan karban tartani.

Hova szállítja a vizet a szivattyú?

A leggyakoribb esetben a szivattyú a vizet egy nagy kapacitású hidrofor tartályba nyomja. A hidrofor tartály kapacitása a vízigényekhez igazodik. A tartály segít, hogy a szivattyú ne kapcsoljon be minden egyes alkalommal, amikor vízre van szükségünk.

Továbbá energiát spórolhat meg egy frekvenciaváltó beszerzésével. A frekvenciaváltó egy konstans nyomást biztosít a rendszernek a szivattyú fordulatszámának szabályozásával. Segítségével elhagyható a hidrofor tartály, és a szivattyú védelmet kap minden káros hatás ellen, mint pl a szárazon futás, hidraulikus sokk, kavitáció, túlfeszültség…

Forrás: wellowner.org

The post Szivattyú választása kúthoz appeared first on Szivattyúvezérlés.

Mielőtt fejest ugranánk a kútépítésbe telkünkön, nyaralónk, vagy lakóházunk környékén, mindenképpen legyünk tisztában a kút fajtáival, és alaposan tervezzük meg a szükséges lépéseket. Jelen bejegyzés mankóként szolgál az alapokkal kapcsolatban, de egy előzetes felmérés, tájékozódás, tervezés egy kútfúróval mindenképp kötelező.

Kútfajták

Manapság három-fajta kútról beszélünk, amelynek kialakítása megfelelő háztartási vízellátásra. Mind a háromból szivattyú segítségével nyerjük ki a talajvizet.

Fúrt kút

A fúrt kutakat speciális gépekkel, vagy fúrótornyokkal végzik. Akár 3 000 métert meghaladó mélységekben is ki lehet alakítani fúrt kutat. Így kinyerhetünk talajvizet, vagy tisztább, akár ivóvíz-minőségű rétegvizet. Ha laza szerkezetű anyagba fúrunk (pl. talaj), akkor a kutat mindenképpen egy köpennyel és szűrővel kell ellátni, és a rést a talaj és a köpeny közt kibélelni (mondjuk cementtel, betonnal, vagy habarccsal). Így óvjuk a kutat a felszínből beszivárgó szennyeződésektől, valamint a beomlástól. A szűrő az üledék felszívása ellen nyújt védelmet.

A fúrt kút nagy gépet és szakembereket igényel

Vert kút

Vert kút esetén egy perforált csövet vernek a földbe. A fúrt kúthoz képest csak a talajvíz-rétegből képes vizet nyerni, valamint sok esetben nincs védve a talajszennyezés ellen. Kisebb vízigényű telkek esetén ajánlott. Hazánkban sok helyen a talajviszonyok miatt kialakításuk lehetetlen. Kézi kialakítás esetén 9-12 méter is lehet, géppel akár 15 méter mélységig kivitelezhető.

Ásott kút

Az ásott kút a történelmi időkbe nyúlik vissza, amikor ősapáink még kézzel vagy lapáttal ástak a földbe, amíg az igényüknek megfelelő mennyiségű vizet nem találtak. Ezután a kút falát széles átmérőben téglával, kővel, vagy zsindellyel rakták körbe, hogy megvédjék a beomlás ellen. A tetejét fából, kőből, (manapság már betonból) készült tetővel fedték le. Az ásott kút vize nem tartalmazott sok finom szemcséjű homokot, agyagot, iszapot. Viszont a talajból beszivárgó szennyeződésektől alig volt védve, és aszály idején a kút vize nagyon, vagy szinte teljesen kiapadt.

Hagyományos, ásott kút

Tervezés

Ha már meglévő, vagy vásárlás alatt lévő telkünkben akarunk kutat fúrni, fontos előre megtervezni a vízigényét. Egy ház megfelelő minőségű vízhálózat nélkül igén kevés értékkel bír. Egy ilyenbe beleszaladni csak alapos tervezés nélkül lehetséges.

Első lépésként győződjünk meg róla, hogy a helyi hatóság engedélyezi-e a kút fúrását a telkünkön, valamint beszéljünk a kútfúró szakemberrel, hogy van-e szükség egyéb engedélyekre a kút kivitelezéséhez.

Kútfúrás közben feltárjuk a talajban található víz mennyiségét és minőségét. Teljesen száraz kutak nagyon ritkán fordulnak elő, azonban kevés vizet tartalmazóak annál inkább. Ennek oka lehet az évszakok miatti vízszint-ingadozás, vagy a környéken lévő telkek többi kútjának behatása, valamint a földrajzi viszonyok is meghatározzák egy-egy kút vízmennyiségét, és minőségét.

Ha a telken még nincs építmény, és egy második kutat is fúrni kell, akkor fennáll a lehetőség, hogy a telken kevés hely lesz. Ha olyan helyen szeretnénk kutat ásni, ahol már vízhálózat ki van építve, kérdezzünk meg egy kútfúró szakembert, aki tájékoztatást ad nekünk a kútfúrásról ebben az esetben.

A talaj anyaga, minősége befolyásolja, mennyi vizet tudunk kinyerni a kútból. Mielőtt nekilátnánk a telkünkön kutat fúrni, egy helybéli kútfúrótól tanácsot kérhetünk, aki megmondja, mennyi vizet lehet kinyerni a környéken. Szomszédainkkal is konzultálhatunk ez ügyben.

Elég víz: a következő használati események ellátásához megfelelő mennyiségű víz

• Mindennapi használat: ivás, főzés, szürkevíz (mosás, fürdés, WC öblítés)
• Szezonális munkák: locsolás, kocsimosás, medence töltés
• Mezőgazdasági munkák: állatok itatása, termények öntözése
• Tűzvédelem: ez egy speciális igény, amely ritkán függ a kúttól, de mégis úgy tervezzük meg a házat, hogy a sprinkler-rendszer a kútból nyerje a vizet.

A napi vízfogyasztás a leggyakrabb esetben is összesen napi 1-2 órát ölel fel, különféle mennyiségben és időben a ház különböző helyiségeiben (konyha, fürdőszoba, garázs). A kút vízhálózatát ezen helyiségek vízigénye szerint kell tervezni. A legjobb, ha a csúcsfogyasztásra tervezzük az egészet.

Tervezéskor 3 szempontot kell figyelembe venni:

• Folyadékáramlás: a kút vizének folyamatos áramlása az igény szerint
• A kút mérete: a kút átmérője és mélysége
• Statikus vízszint: a kút vízszintje, amikor a szivattyú nem szívja

Egyes emberek még ennél is jobban kihasználják a talajréteg alatti vízmennyiséget; a talajvíz geotermikus energiáját felhasználva télen hűtik, nyáron hűtik a lakásukat. Ezt egy hőcserélővel oldják meg.

A kutat úgy kell kialakítani, hogy könnyen hozzáférhető legyen benne minden, egyszerű legyen a tisztítása, karbantartása. Biztosítani kell, hogy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá, mert károkat okozhatnak a szivattyúban, és a talajvízben is akár.

A következő távolságok betartása szükséges (a kútfejtől) a következő létesítményektől számítva, kivéve ha a helyi jogszabályok mást írnak elő:

• Emésztőgödör (szennyvizet tárolva), 60 méter
• Akna, latrina, szűrőágy, 15 méter
• Lefolyócső, szennyvízelvezető-cső (KG), 15 méter
• Acél-lefolyócső, 5 méter
• Szivattyúház padlóösszefolyója, 1 méter
• Telekhatár, 2 méter
• Forgalmi út, 8 méter
• Szeméttelep, 80 méter

Forrás: wellowner.org

The post Kút tervezése, típusa appeared first on Szivattyúvezérlés.

Előző blogbejegyzésünkben a talajvíz fontosságáról, keletkezéséről írtunk. Ha  megjött volna a kedvünk tőle kutat ásni, nem árt, ha tisztában vagyunk a környezetünkben fellelhető víz minőségével, annak élettani hatásaival. A mostani bejegyzés részletesen taglalja a leggyakrabban kioldódó vegyületeket, azok hatásait, és tisztítási eljárásait.

Ha Ön már rendelkezik kúttal, annak vizét érdemes bevizsgáltatni évente legalább egyszer. Ugyanis a talajvíz minősége nagyban függ a természeti körülményektől, folyamatoktól (esőzés, talaj minősége, domborzat, ásványok jelenléte, stb…), valamint a kút közelében zajló emberi tevékenységektől (ipari létesítmények, gyárak, üzemek, építkezések, stb…). Ezek a behatások mind befolyásolják a talajon keresztülfolyó víz minőségét. Mindemellett a biológiai, fizikai, radiológiai tényezők is hatást gyakorolnak a talajvízre.

A víz keménysége

A talajvízzel kapcsolatban a leggyakrabban felemlegetett probléma, hogy kemény víz. A vízkeménység a talajban található magnézium,- és kalciumsók kioldódásának mennyiségétől függ. Mérése a keménységi fokkal történik. Magyarországon német vízkeménység-fokot használnak (jele nk°, vagy dH°), de szokták a francia (fk°), vagy az angol (ak°) keménységi fokot is használni. Számolni a következőképp szoktunk vele:

• 1 nk° = 10 mg/l kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium,- vagy magnézium vegyületet tartalmaz
• 1 fk° = 10 mg/l kalcium-karbonáttal (CaCO₃) egyenértékű kalcium,- vagy magnézium vegyületet tartalmaz
• 1 ak° =14,3 mg/l kalcium-karbonáttal (CaCO₃) egyenértékű kalcium,- vagy magnézium vegyületet tartalmaz

A kemény víznek nincsenek káros élettani hatásai, azonban a háztartási használatban nem előnyös. Omniprezens probléma a vízkő. A kalcium és a magnézium magas hőmérsékleten kicsapódik a vízből, és lerakódik mindenbe, amiben a vizet szállítjuk. Csőben, mosógép gégecsövében, edényekben (főként vízforralókban), stb… Ennek tisztítása jelenti a kisebb gondot. A nagyobb gond, amikor a csőben lerakódva szűkíti annak keresztmetszetét. A vízkő hőszigetelő, ami egy bojler fűtőszálára lerakódva kellemetlen tüneteket produkál: a bojler ugyanannyi fűtési teljesítménnyel kevesebb hőt ad le, így tovább dolgozik a víz felfűtésén. Ez magas villanyszámlához vezet.

A kemény víz felelős a szappanlerakódásokért is. A magnézium és a kalcium ionok reakcióba lépnek a szappanzsír savas komponenseivel, és kicsapják azokat. Ilyenkor a szappanban lévő nátrium ionokat kalcium ionok váltják fel. Ez műanyag zuhanyfüggönyökre lerakódva biofilm-réteget hoz létre, és a kórokozók gazdagon megülnek rajta.

Magnézium és kalcium mészkőből és gipszből kioldódva kerül a talajvízbe. A kemény víz lágyítható, azonban szív,- és érrendszeri problémákkal rendelkező emberek konzultáljanak lágyított víz fogyasztása előtt orvosukkal, mert a lágyítás során a magnézium és kalcium ionokat nátrium ionok váltják fel.

Vas és mangán

A víz kellemetlen „fémes ízét” a benne található vas,- és mangánvegyületek adják. Ezen kívül megszínezik a csöveket és a ruhákat. Ha a talajvíz vas,- vagy mangánvegyületeket tartalmazó kőzeteken folyik át (például piriten), akkor kioldja annak tartalmát.

Számtalan módon tisztíthatjuk meg vizünket a vastól és mangántól. Kaphatók olyan vízlágyítók, amelyek kiszűrik ezeket a vegyületeket a vízből. Oxigéndúsítással, klóros fertőtlenítéssel, ózon, vagy hidrogén-peroxid hozzáadásával segíthetjük a vas kicsapódását. Ezeket szűréssel el is távolíthatjuk. Kálium-permanganáttal dúsított zöldhomok-szűrőn keresztül a vasat és a mangánokat is kiszűrhetjük.

Nitrogén

Az esetek többségében a nitrogén a légkörből kerül a talajvízbe. A nitrogén egyes növények gyökereihez „kapcsolódik”. A növények által fel nem használt, fölösleges nitrogén ezután a földbe szivárog. Nátrium a talajba kerülhet műtrágyán át, haszonállatok vizeletén és ürülékén keresztül, valamint szennyvíztelepek és szemétlerakók környezetében.

Leggyakrabban ammónia, nitrátok és nitritek formájában találhatók a talajvízben. A nitrátok különösen mérgezőek 6 évnél fiatalabb gyermekek számára. Az ammónia is káros a szervezetre. Romboló hatást gyakorol a víz élővilágára, és zavarja a vízkezelést is.

A nitrogénvegyületek tisztítására sokféle eljárás létezik. Fordított ozmózisú szűrők vízlágyítóval kiegészítve kiszűrik a nitrátokat és nitriteket, és oxidációval kiszűrhető az ammónia is. A tisztítás azonban csak az utolsó lépések közé tartozik. Az elsődleges eljárás a talajvíz környezetének biztosítása minden olyan körülménytől, amely nitrogént juttathat a talajba és a vízbe.

Szilícium-dioxid

A földben található szilícium vegyületekből (például kovakő) mossa ki a víz. Nincs káros élettani hatása, azonban nagy mennyiségben lerakódik a csővezetékben, és befolyásolja a víz áramlását, valamint zavarja a vas,- és mangánszűrést.

Kén

Kénvegyületek kétféleképpen fordulhatnak elő talajvízben: szulfidok és szulfátok formájában.

Szulfidok szerves vegyületeket tartalmazó mészkőképződmények segítségével kerülnek a vízbe; olajok,-, gázok,- szénlelőhelyek gazdagon tartalmaznak ilyen mészköveket. A lápos, mocsaras területek sok ként juttatnak a talajba. Szulfátok gipszből, és anhidritekből kioldva jutnak a talajvízbe.

A „romlott tojás” szag az egyik legismertetőbb jele a hidrogén-szulfidnak. A kellemetlen szag mellett korrózióhoz vezet a csővezetékekben, és megsötétíti a vizet.

A talajvizet oxigénnel dúsítva, hidrogén-peroxiddal, vagy klórozással és szűréssel hatékonyan védekezhetünk a hidrogén-szulfid ellen. A szulfátok csökkentésére a fordított ozmózisú szűrők, nanoszűrők, ioncserélővel nyújtanak megoldást. A kénvegyületek ellen a szűrés nagyon fontos.

Kénes víz – Osore-hegy – Japán

TDS (Total Dissolved Solids) – oldott szilárd anyagok

A TDS-t a talajvízben mért összes oldott szilárd anyagok mérésére használják.

• 1000 mg / l alatt általában rossz ízű vizet mérünk
• 2000 mg / l felett az íz miatt ihatatlan
• 10000 mg / l felett pedig ihatatlan

Vízlágyítók, vízszűrők használatával TDS-érték csökkenthető.

Forrás: Wellowner.org

The post A talajvíz minőségéről appeared first on Szivattyúvezérlés.

A friss víz értéke világszerte rohamosan nő. Szükségünk is van rá, mert létszükségletünk alapját képezi. Nem csak az elegendő, tiszta ivóvíz, de a mezőgazdaságban az élelmiszerek öntözésére, tisztítására. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk a föld rétegei alatt folydogáló talajvízzel.

Talajvíznek nevezzük az eső, vagy egyéb helyekről (folyók, patakok) a föld alá beszivárgott vizet. A víz kitölti a talajban a talajrepedéseket, a kövek és a homok közötti réseket. Megújuló energiaforrás, mégis nagyban függ a környezeti behatásoktól (például: szárazság, esőzés, talajtípus, domborzat).

Mégis egy bőséges, természeti forrás. A Föld friss vízkészlete (beleértve a jéghegyeket is) 95 százalékban talajvíz. A friss víz olyan víz, amelynek alacsony a sótartalma (tehát nem tengervíz), azonban mégsem ivóvíz, sem szennyvíz. Ide tartozik az eső, a folyók vize, a jégtakarók olvadó vize.

A talajvíz a köveken, homokszemcséken át természetes módon szűrődik. Amin áthalad, azzal érintkezik is, ezért fokozottan ügyelni kell a talaj minőségére, szennyezettségére. A talajvizet háztartási, helyi, országos, és globális előírások védi a szennyezettség ellen.

A talajvíz keletkezése

A víz 3 fő utat tesz meg:

1. A víz egy része elpárolog a föld felszínéről, vagy a növények gyökerei felszívják, és ily módon kerül a levegőbe.
2. Egy része a földbe szivárog, ahol különböző repedéseken át szivárog. Annak egy része mélyebbre hatol, valamelyik része viszont visszatér a föld felszínére, ahol felszíni víz lesz belőle.
3. A mélyre hatolt víz összegyűlik végül nagyobb tárolókban, vagy artézi kutakban.

A víz a talajon áthaladva ásványi anyagokat mos ki belőle. Ez adja meg a talajvíz kémiai tulajdonságát, és minőségét.

Egyes háztartásokban maga a kútból nyert talajvíz adja a legjobb minőségű vizet. A mélyre fúrt kutak mindig megújulnak, és még száraz idő esetén is stabil vízforrást biztosítanak.

Egy 2001-es felmérés szerint azok, akik rendelkeznek saját kúttal, 78 százalékuk jobban kedveli a kútjuk vizét, mint a palackozott, vagy a csapvizet. 88 százalékuk azt állította, hogy a kútvíz a legolcsóbb vízfogyasztási lehetőség számukra.

Forrás: Wellowner.org

The post Talajvíz appeared first on Szivattyúvezérlés.

Napjainkban a hálózati víz alapszükséglet, és megszokott. Ha egy pohár vizet szeretnénk inni, vagy mosogatni, fürdeni akarunk, csak megnyitjuk a csapot, és már jön is a kívánt hőmérsékletű és mennyiségű víz. Aki arra adja a fejét, hogy a nagyváros nyüzsgéséből kivonul egy kis időre a telekre, ott nagy eséllyel ilyen vízvételi lehetőség nem áll a rendelkezésére.

Ahol nincs kiépítve vízhálózat, de jó minőségű talajvíz található, ott mindenképp érdemes kutat ásni, és a vizet kinyerni. A jó minőségű víz önmagában is nagy kincs, megtérülő befektetés. A víz kinyerésére sokféle mód létezik, de mi most az elektromos szivattyús lehetőségeket taglaljuk. Ha a kútból megfelelően sikerül elszállítani a vizet, akkor egy komfortos, a hálózati vízhez hasonló rendszert hozhatunk létre, és kiélvezhetjük a telkek, nyaralók tulajdonságait kompromisszumok nélkül.

Köztudott, hogy 8 méternél magasabb vízszinthez önfelszívó szivattyút érdemes használni, 8 méter alatt meg csak búvárszivattyút.

Ha házunkba kiépítjük a rendszert, amelyet kútvízzel szeretnénk üzemeltetni, nem érdemes közvetlenül búvárszivattyúról ellátni. A búvárszivattyú hirtelen „kirántja” a kút vizét, amely a talaj mozgását eredményezheti, és homokot, kisebb törmelékeket moshat be a vízbe, amelyeket a szivattyú felszív. Az egyik megoldás, hogy egy használati tartályba töltjük a vizet búvárszivattyúval. A tartály lehet hidrofor tartály, ciszterna, és egyéb folyadék tárolására alkalmas edény. Kivitelezéskor ügyeljen az állóvíz elkerülésére. Ebből a tartályból adagoljuk a vizet igényeknek megfelelően.

A jobbik megoldás, amikor egy önfelszívó szivattyúval házi vízművet építünk. A házi vízmű tartalma:

• önfelszívó szivattyú
• hidrofor tartály
• nyomáskapcsoló
• nyomásmérő óra

A rendszer lényege, hogy a szivattyú vizet pumpál a hidrofor tartály gumimembránjába. A tartály egy bizonyos nyomást tart a benne lévő levegő összesűrítésével, és vízigény esetén nem a szivattyú fog a kútból vizet nyerni, hanem a tartály összesűrűsödött levegője nyomáseséskor kipréseli a membránból a folyadékot. A nyomásesés akkor következik be, ha megnyitunk egy csapot. Amint elfogy a víz, a nyomáskapcsoló érzékeli, hogy nincs a rendszerben elégséges nyomás, és elindítja a szivattyút. Amint a tartály újra megtelt vízzel, a nyomáskapcsoló leállítja a szivattyút.

Házi vízművünket üzemeltethetjük áramlásérzékelővel is, ilyenkor a nyomáskapcsoló és a hidrofor tartály elhanyagolható.

Elmondhatjuk, hogy a házi vízmű kiválóan alkalmas öntözésre, vízellátásra nyaralókban. A vízigény, kútban lévő vízmennyiség szerint választott rendszer akár otthon is megépíthető.

A blogban leírtak kivitelezése előtt tájékozódjon szakemberekkel.

The post Házi vízmű appeared first on Szivattyúvezérlés.

Sokszor említettük már a HydroControllert (továbbiakban HC), azonban részletesen nem írtunk róla sokat. Ezt pótolva összefoglaljuk, miért is olyan professzionális, széleskörűen alkalmazható, mégis felhasználóbarát a HydroController.

I. Mi is a HydroController?

A HC egy frekvenciaváltó, amelyet kifejezetten szivattyúkhoz gyártottak. A szivattyú motorját rácsatlakoztatva szabályozza a szivattyúmotor fordulatszámát. Ezt a hálózati frekvenciájának változtatásával teszi. A végeredmény: egy szivattyús rendszer stabil nyomással. Ez megnöveli a rendszer stabilitását, helyes működését, hosszú élettartamot biztosít a szivattyúnak. A nyomás, áramfelvétel, frekvencia igények szerint bármikor beállítható.

II. A HydroController típusai

A HC széleskörűen felhasználható, az igényeknek megfelelően választották ki a típusokat. Az Ön igényének megfelelően 3 tulajdonságot megkülönböztetve tevődik össze a megfelelő készülék. Ez a három tulajdonság:

• Fázis (1 vagy 3 fázis, áramforrás, szivattyúmotor)
• Szivattyúmotor teljesítménye, áramfelvétele
• A HydroController hűtése

a) A fázisszám kiterjed az áramforrás fázisára, és a vezérelt szivattyúmotor fázisára. A kód így épül fel:

• MM – egyfázisú áramforrás, egyfázisú szivattyúmotor
• MT – egyfázisú áramforrás, háromfázisú szivattyúmotor
• TT – háromfázisú áramforrás, háromfázisú szivattyúmotor

b) A szivattyú teljesítménye és áramfelvétele, amelyet a HC vezérelni képes.

c) A HC-t hűthetjük vízátfolyásos alapon, vagy léghűtéses módon. A vízhűtésest csőre, a léghűtésest falja szereljük. A vízhűtésesnél az átáramolt közeg fog hűteni, míg a léghűtéses a készüléken átáramló levegő. Mindkét hűtési módnál ügyeljünk, hogy az IP védettségnek megfelelő helyre szereljük.

III. A HydroController működése

Ha megtörtént a szerelés, villamos bekötés, kapcsoljuk be a HC-t. 2 másodperc múlva a LED kijelzőn megjelenik a telepítés. Ezt beállítva a HC neki is lát a szivattyú vezérlésének. A telepítésről többet megtudhat a használati utasításból, amit a készülékhez adunk.

Innentől kezdve amint a nyomás leesik a rendszerben, a HC elindítja a szivattyút, ha a beállított nyomási érték alá esett a rendszer nyomása. A kikapcsolás a kikapcsolási nyomásérték elérésekor történik. A vízhűtéses beépített nyomásérzékelővel, a léghűtéses nyomástávadóval érzékeli a rendszer nyomását.

IV. A HydroController előnyei

A HC a szivattyút szinte minden káros hatás ellen megvédi egy megfelelően méretezett és kivitelezett rendszerben, mechanikai,- és elektromos ártó hatásai ellen.

Mechanikai:

• Hidraulikai sokk (kosütés)
• Szárazon futás
• Kavitáció
• Fagyás, magas hőmérsékletű közeg
• Lágy indítás,- és leállítás
• Alacsony,- és túlnyomás

Elektromos:

• Túlfeszültség, alacsony feszültség
• Magas áram, alacsony áram
• Áramszünet
• Rövidzárlat

A lágy indítás és leállítás nagy előny. Az elektromos szivattyúk áramfelvétele bekapcsoláskor a legnagyobb, csúcsáram alakul ki. Lágy indítással ez az áramfelvétel fokozatos, és nem hat károsan a tekercselésekre. A lágy leállítás egy kis lefutási időt ad a motornak, így nem lesz a tengely nagyon leterhelve.

További előny még az egyszerű és gyors szerelés, valamint a felhasználóbarát kezelőfelület. Egyszerű adatleolvasás, és adatmódosítás.

Akár zónákra bontott öntözőrendszerek is használható egy SENSOPRESS készülék kiegészítőjével. Mivel a zónáknál a legtávolabbi nyomófejre kell méretezni, és ha csak az elsőt kell táplálni, akkor nagy energiaveszteség lépne fel. A SENSOPRESS segít zónákra bontani ezeket a részeket, és a HC-nek továbbítva minden zónára a neki megfelelő mennyiségű víz kerül csak. Ez jelentős energiamegtakarításhoz vezet.

Továbbá a HC-ból elérhető két típus is még a fentieket maguk alá vonva: egy STD és egy ADV. Az STD csak egy, az ADV akár 8 szivattyút is szabályozhat. Egy HC ADV és még 7 HC-t hálózatba kötve kialakítható egy hálózat, ahol az ADV mint vezér üzemel. Ez küldi a parancsot a többi alárendelt HC-nek. Akár GSM távvezérlés is kialakítható a HC-nek.

Ezen kívül a HC-re rácsatlakoztathatunk úszóm- és nyomáskapcsolót plusz bekapcsolási, vagy kikapcsolási kritériumot megadva. Nyomáskapcsoló és HC nem működhet egyszerre, a karbantartás alatt viszont hasznos egy nyomáskapcsoló.

Ezen kívül egy relé kimenetre egy, a már megvezérelt szivattyú tulajdonságaival azonos szivattyú ráköthető rásegítőként, amely fix fordulatszámon üzemel csak.

Összegezve a HydroController egy kifejezetten szivattyúra tervezett, professzionális frekvenciaválót, amely széles körben alkalmazható a háztartási vízellátástól az ipari létesítmények folyadékszállításáig. Növeli a szivattyú élettartamát, csökkenti az energiafogyasztást, jelentős összegeket, időt spórolva Önnek.

The post HydroController – a legkorszerűbb szivattyúvezérlés appeared first on Szivattyúvezérlés.

Úszókapcsolókról szóló blogbejegyzésünkben sokrétű szintszabályozási megoldásokról írtunk, mint például robbanékony környezetben, vagy kisebb, szűkebb helyeken, ahol vizet tárolunk.

Azonban a szintszabályozásnál nem minden esetben áll rendelkezésünkre olyan körülmény, amikor egy úszókapcsolóval vezérelhetünk egy szivattyút. Ennek a leggyakoribb oka az, hogy nincs elég hely. Ez nagyban meggátolja az úszókapcsoló működését. Fennakadhat, a vezetékbe belegabalyodik. Ezekre a problémás helyekre speciális szintszabályozó készülékekre van szükségünk.

Kis helyekre, ahol a hely szűkös, viszont magas, ajánlott a magasságot kihasználni a szélesség helyett.

I. A legegyszerűbb megoldás a mágneskapcsolós szivattyúvezérlő használata. Gyakran láthatunk olyan víztelenítő szivattyúkat, amelyekre már gyárilag felszereltek ilyen mágneskapcsolót.

Az általunk forgalmazott mágneses úszókapcsolók az AGMA 22 és az AGMA W. Működésüket az AGMA W-n mutatom be:

A fejben egy mágneskapcsolót helyeztek el. Ahogy az folyadékszint emelkedik, a két úszó is elkezd emelkedni, és a rudat is emeli magával. Amikor elérte a maximális, általunk beállított vízszintet, a mágneskapcsoló bekapcsolja a szivattyút. A folyadékszint csökken az úszók magasságával. Amikor elérte a kikapcsolási szintet, a mágneskapcsoló megszakítja az áramot. A minimum folyadékszint mindig magasabb, mint a szivattyú szívócsonkja, vagy ága, így elkerülhető a szárazon futás, mert még azelőtt kikapcsol, mielőtt elszívná a vizet. A mágneses kontaktus segít a hullámzás okozta folyadékszint-ingadozás miatti ki-be kapcsolásokat kiküszöbölni.

Az AGMA 22 rúdját egy csőben helyezték el. A rúd aljára egy korongot, amely a vízszinttel emelkedik. A cső alján szűrő található. Nem használható darabos szennyeződéseket tartalmazó folyadékok szintszabályozására, mert eltömődhet a szűrő. Erre az AGMA W-t ajánljuk.

Az AGMA W szabadabb, harangos úszóit nem tömíti el a folyadékban jelen lévő törmelék. Működése megegyezik az AGMA 22-ével, viszont felépítésében elér. Gyakori alkalmazási területeik: kisebb esőösszefolyók, ciszternák, úszómedencék.

II. Egy másik megoldás még a kapacitív folyadékérzékelés. A kapacitív érzékelés az okostelefonoknál használt módszer: röviden annyit, hogy a készülék műanyag burkolata alatt két vezetőt helyeznek el, amely elektromos mezőt alakít ki maga körül. A folyadék elvezeti ezeket a töltéseket. Ezeket képes érzékelni a folyadék helyzetét is. Ha a folyadék eléri a rá vonatkozó maximális szintet, akkor elindítja, vagy leállítja a szivattyút, bekötéstől függően. Ilyen kapacitív vezérlő termékünk a REKA.

A REKA termékekből is két fajtáját különböztetjük meg: A piros REKA hálózati áramforrásról, a sárga REKA RETARD pedig akkumulátorról üzemel. A két kiálló érzékelőt a folyadékba mártva érzékeli a közeg szintjét, és kapcsol, ha a közeg megengedett maximális vagy minimális szintjét elérte. Az alábbi ábra szemlélteti a magasságot.

A REKA RETARD terméket használhatjuk hajózási célokra, mert egy beépített késletetővel is ellátták. Ez a késleltető gyárilag 3 mp-es időközökre kihagy, így a hullámzás által okozott ki-be kapcsolás kiküszöbölhető. Kérésre 0 – 8 másodpercig rendelhető.

IV. Az utolsó pedig az érzékelő szondás szintszabályozás. Itt egy vezetőképes fémet ABS házba foglalnak, és 3 db-ot lelógatnak a folyadékba. Egy közös (legalsó), egy minimum és egy maximum folyadékszintet érzékelő szonda. Ezt vezérlőszekrénybe, vagy elektronikus szondába bekötve vezérli a szivattyúkat közvetetten. Egy olyan rendszerben, ahol ürítésre van beállítva a szivattyú, és a maximum érzékelő szonda víz alá kerül, elindítja a szivattyút. Ha a folyadékszint lecsökken, és a minimum érzékelő szonda alá esik, akkor leállítja.

Példa egy elektronikus szondával közvetlenül megvezérelt szivattyúra

The post Alternatív megoldások szintszabályozásra appeared first on Szivattyúvezérlés.

Forradalmian új, szabadalmaztatott frekvenciaváltót mutatunk Önöknek be: az E-Powert. A Hydrocontroller mintájára továbbfejlesztett, lakossági célra szánt készülék főbb jellemzői az energiatakarékos működés, az egyszerű szerelés, telepítés, bekötés, és a LED kijelző, amely egyszerű és gyors beállítási lehetőséget biztosít a készüléknek.

A készülék helytakarékos, a csőre közvetlenül ráépíthető. A benne átfutó csövön át történik a folyadék nyomásának mérése, valamint a hűtést is a keresztüláramló folyadék végzi. A készülék bekalibrálása pofon egyszerű: csak kösse rá a hálózatra, szivattyúra, adja meg a kívánt nyomást és a szivattyú áramerősségét, és már kész is. A vízhozam garantált.

The post E-Power – forradalmi frekvenciaváltó szivattyúkhoz appeared first on Szivattyúvezérlés.

Ha Ön vizet zárt tartályból, ciszternából, ásott kútból nyeri egy szivattyú segítségével, mindenképp ajánlott egy úszókapcsoló beépítése. Több szempontot is figyelembe véve, az úszókapcsoló a következő feladatokat látja el:

• védi a szivattyút a szárazon futás ellen
• segítségével csak egy beállított vízmennyiség nyerhető ki a vízforrásból
• bekötés szerint a szivattyú ürítő, és töltő funkciót is ellát

Az úszókapcsoló két vízszint között kapcsolja a szivattyút. Bekötés szerint töltheti, vagy ürítheti a tárolót, amiben szállítani kívánt folyadék található. A legmagasabb és legalacsonyabb vízszint mindig a kapcsolási pont. Bővebben a felépítésében olvashat erről a 2) pontban. Egyes úszókapcsolók speciálisan, kifejezetten alkalmazhatók egyedi helyzetekben. Ezek lehetnek:

• Szennyvíz
• Olajos, vagy sűrű víz
• Nagy átmérőjű szilárd szennyeződéseket, törmelékeket tartalmazó folyadék
• Kémiailag savas, lúgos (max. 10%-ot meghaladó oldat)

Nézzük is meg, hogyan is épülnek fel, mi alapján működnek. A leírásban az általunk forgalmazott úszókapcsolókat vesszük alapul.

1) A ház nem mérgező polipropilénből készült. A burkolatot vízhatlanul lezárják, amely IP68-as behatolás elleni védelmet biztosít (porral szemben teljes mértékben védett, víz alatt 1 méternél mélyebben is folyamatos üzemelést garantál). -10 °C és 60 °C fokos környezeti hőmérséklet között biztonságosan üzemel.

2) A készülék belsejében egy mikrokapcsoló található, amelyet egy kar kapcsol mechanikusan. A kart egy golyó löki meg, és tartja nyomva, vagy engedi fel. A golyó mozgását a billenés befolyásolja, azaz éppen hol áll a vízszinten az úszókapcsoló.

A mikrokapcsoló megszakította az áramkört, az úszókapcsoló ilyenkor a víz tetején lebeg – töltésre bekötve

A kar lenyomta a mikrokapcsolót, az áramkört zárt, az úszókapcsoló elérte a minimum szintet – töltésre bekötve

3) Végül az elektromos kábelek szigeteléséből is két félét biztosítunk: PVC és neopren. A neopren egy szintetikus gumi, amelyet az iparban előszeretettel használnak – sőt, egyes helyeken előírásszerűen alkalmaznak – hosszabbítók és egy egyéb vezetékek szigetelésére. Előnye a PVC-vel szemben, hogy a dilatációs együtthatója jobb, fizikai hatásoknak (gyűrődés, csavarodás, törés) pedig jobban ellenáll. Klóros közegben a PVC-ből (poli-vinil-klorid) a klór kioldódik, míg a neopren nem lép reakcióba a közeggel.

Végül a termékpaletta

Ahány tartály, ciszterna, kút, locsolási technika, annyi igény. Széles úszókapcsolóink készlete áll az Ön rendelkezésére, kielégítve minden lehetséges igényt. Bemutatjuk Önnek a leguniverzálisabbtól kezdve a legextrémebb igényekig úszókapcsolóinkat.

A KEY névre hallgató, általános felhasználásra tervezett úszókapcsoló a legtöbb háztartási igényt egytől egyig kielégíti. Lúgos és savas kémhatású folyadékokban maximum 10%-os koncentrációig ellenáll. Közvetlenül szivattyúra szerelve maximum 1,1 kW-ig vezérel. Kitűnő megoldás tartályok, ciszternák, medencék szintszabályozására.

MAC3, a MAC3 gyártó első úszókapcsolója. Az évek során folyamatos technológiai fejlesztéseken ment át. A mikrokapcsoló dupla vízvédő burkolatban helyezkedik el, amely lehetővé teszi ipari rendszerek, sűrűbb folyadékok szabályozására is.

A SMALL, ahogy neve is mutatja, szűk helyeken előszeretettel alkalmazott úszókapcsoló. Kompakt, praktikus megoldás víztelenítő szivattyúk, merülőszivattyúk esetén, sőt, néha fúrt kutakban is képes szabályozni és védeni a szivattyút.

MAC5 billenős úszókapcsolót kifejezetten olyan helyeken szeretik alkalmazni, ahol nagyobb törmelékek is jelen vannak, vagy éppen szennyvizet kell üríteni. Masszív, robusztus kivitelű, tőkesúllyal a belsejében. A MAC5-öt nem kell rögzíteni, hanem a folyadékba mártva a vízszint tetején lebeg. Ha a vízszint elkezd csökkenni, az úszókapcsoló a szintet követve úszik  a tetején, míg a minimum szintre billenve, bekötésnek megfelelően leállítja, vagy elindítja a szivattyút. Ipari célokra, szennyvíz szabályozására kitűnő megoldás.

MAC5 ATEX a „nagytestvére” a MAC5 billenős úszókapcsolónak. Robbanásveszélyes környezetekben tervezték szintszabályozásra. ATEX besorolás: II 3G Ex nC IIC T6 Gc. További információt a termék oldalán talál róla.

Kérdéseivel, igényeivel forduljon hozzánk bizalommal. Várjuk kommentjeit, visszajelzéseit.

The post Úszókapcsolók működési elve, leírása appeared first on Szivattyúvezérlés.

A nyomáskapcsolók szivattyúvezérlő készülékek, melyek két nyomástartomány között vezérlik a szivattyút. A szivattyús rendszerben zárt csapok esetén egy konstans nyomás jön létre. A csövek tele vannak vízzel, és a hidrofor tartályban is nyomás keletkezik. Amint megnyitunk egy csapot, vagy egyéb csapolóegységet, a víz elkezd folyni, vele együtt a nyomás is elszáll.

A nyomáskapcsoló két nyomásértéket figyel. Egy bekapcsolási, és egy kikapcsolási értéket. A bekapcsolási érték mindig alacsonyabb, mint a kikapcsolási. Kivétel a fordított nyomáskapcsoló. A fent olvasottakkal összevetve, ha a nyomás csökken a rendszerben, és elér egy bizonyos nyomásértéket, amely a bekapcsolási nyomás, akkor a nyomáskapcsoló elindítja a szivattyút. A szivattyú biztosítja a vizet mindaddig, amíg  csap nyitva van.

Ha a csapot elzárjuk, akkor a szivattyú még mindig biztosítja a vizet, de már nincs hova elfolyni, így a nyomás elkezd növekedni. Amint a növekvő nyomás elér egy bizonyos szintet, amely egyenlő a nyomáskapcsolón a kikapcsolási nyomással, akkor a nyomáskapcsoló kikapcsolja a szivattyút.

A működése, beszabályozása a következőképp történik

 A készüléken belül két rugó található. A nagyobb rugó a bekapcsolási nyomásért felel, ezt megszorítva növelhetjük a kikapcsolási nyomás értékét. A kikapcsolási nyomásért, vagy a hiszterézis beszabályozásáért a kisebb rugó felel, ezt megszorítva növelhetjük a kikapcsolási nyomás értékét. A beszabályozás mindig a termékre vonatkozó értékeken belül történjen.

Hogyan kell beszabályozni? A nyomáskapcsoló tetején található műanyag csavar meglazításával a burkolatot leszedhetjük, így hozzáférhetünk a rugókhoz. A rugókat önszorító anya tartja feszültség alatt, amelyet egy 8-as villáskulccsal kell szabályozni.

Nyomáskapcsoló esetén kötelező egy hidrofor tartály beépítése a rendszerbe. A hidrofor tartály a rendszer nyomásának stabilizálásában van szerepe, erről a következő bejegyzésben lesz szó.

Nyomáskapcsolót alkalmazunk egyszerűbb kerti locsolásokhoz, házi vízművekhez, tűzívíz-rendszerekhez, stb…

A nyomáskapcsolóval szivattyúnkat védjük a szárazon futás ellen, valamint automatizáljuk az öntözési folyamatokat.

The post A nyomáskapcsolók appeared first on Szivattyúvezérlés.

A kosütés következtében megrongálódott csőkompenzátor

Ahogy a fenti ábrán is látható, ez a csőkompenzátor megrongálódott a kosütés által. De mi is történt ilyenkor a rendszerben, ami ilyen mértékű károkat okoz a csőrendszerben, vagy akár a szivattyúban is?

Kosütés (nevezik még vízütésnek, folyadékütésnek, és hidraulikus sokknak is) akkor következik be a csőrendszerekbe, amikor a folyadék áramlása nagyon gyorsan megváltozik, vagy megáll. Mivel a folyadék összenyomhatatlan, ezért egy nyomáshullám keletkezik, amely nagyobb mértékű, mint az üzemi nyomás. Ilyenkor egy kalapácsütés-szerű hang hallható, valamint vibráció lép fel. A vibráció komoly károkat okozhat a folyadék sebességétől függően a csőrendszerben, a szerelvényekben, de akár a szivattyút el is törheti.

Leggyakoribb esetben akkor jön létre kosütés, ha elzárnak egy szelepet, vagy a szivattyú nem lágy leállítási funkcióval üzemel, azaz hirtelen áll le. Ekkor a csőben a folyadék eleje elveszíti mozgási energiáját, azonban a mögötte áramló rész a tehetetlenség miatt még áramol. Mivel összenyomhatatlan, nincs hova elvezetnie az energiát, így a nyomása drasztikusan megnő, és nyomáshullám formájában elindul az áramlási iránnyal ellentétesen hangsebességgel. Oda-vissza leng, amíg a csővezeték-rendszer le nem csillapítja. Ha ez a nyomásérték túl magas, komoly károkat okozhat a rendszerben.

Hidrofor rendszer esetén létrejöhet akkor, ha:

• A nyomóágon található visszacsapó-szelep több mint 9 méterre van elhelyezve a folyadékfelszínétől.
• A nyomóágon az első visszacsapó-szelep ereszt, a következő még tart.

Azonban a kosütés ellen különböző módon védekezhetünk:

1. Ha szivattyúnkat frekvenciaváltóval látjuk el, amely lágy indítást, és lágy leállítást biztosít. Ekkor a folyadék áramlásának megszűnése fokozatos lesz, kímélve a rendszert, a szivattyút.
2. Egy kosütés elleni tartály beszerelése. A kosütés elleni tartály olyan, mint a hidrofor tartály, csak nem tárolja a vizet. A nyomás megtölti a membránt vízzel, ahol a levegő elnyeli a hullámot, és a csillapítás után visszanyomja a vizet.
3. Egy függőleges vízakna, amelybe a víz felgyülemlik, és a mozgási energiája helyzeti energiává alakul át.

The post A kosütés-jelenség appeared first on Szivattyúvezérlés.

Az apró fehér buborékok már vákuumbuborékok. Kezdődik a kavitáció

Biztosan hallottak már a kavitációról, és a vele járó káros hatásokról. Amikor a szivattyú nem tudja elég nyomással a vizet szívni, a vízben gőzbuborékok keletkeznek, amelyek megrongálják a járókereket. De miért is történik ez? Mikor alakul ki kavitáció egy rendszerben, és mivel jár, mi történik valóban a csövekben ilyenkor?

Szivattyúknál jellemzően akkor alakul ki kavitáció, amikor a csővezetékben az abszolút nyomás a folyadék telített gőznyomása alá csökken. Ezt okozhatja a rendszer alul méretezése, vagy az elzáró / szabályozó szerelvények (csap, szelep) okozta ellenállásból, fojtásból adódó nyomásveszteség. Jellemzően a szivattyú járókerekénél alakul ki a kavitáció, ahol nagy károkat okoz a készülékben, valamint a hatás miatt bekövetkezett hangok, és rezgések kiterjednek a rendszer többi részére is.

Iskolában megtanultuk a Bernoulli törvényt, amely kimondja, hogy az áramló közegben az energia-összetevők összege állandó. Tehát a csőrendszerben ha a nyomás lecsökken, a sebesség megnő, és ez fordítva is igaz. A folyadékok – vegyük a vizet – apró, gömb alakú molekulákból állnak. Ezek egymáson súrlódnak, és nagyon jól kitöltik a teret, szinte nem is hagynak hézagokat.

Ha a folyadék hirtelen nyomáscsökkenés következtében elindul, ezek a molekulák szétszakadnak egymástól a hirtelen sebességváltózás miatt. De nem úgy, ahogy a szilárd testek, hanem a rendelkezésre álló teret egyenletesen kitöltve cseppekre esnek szét. A cseppek között pedig üregek keletkeznek, amelyekben vákuum keletkezik. A folyadékoknak vákuumban megváltozik a forráspontjuk, így a víz elkezd forrni, és ezek a vákuumbuborékok ennek hatására összeesnek. A folyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy a levegőnek nincs ideje olyan gyorsan odaérni és kitölteni az üres lyukakat, így valódi vákuum keletkezik egy kis időre.

A buborékok összeesése másodpercek alatt bekövetkezik, és apró, csattanó hanggal jár. Azonban a reakciót fényvillanások is kísérik, ha közelebbről megfigyeljük. Kis kékes felvillanás keletkezik ott, ahol egy buborék összeesik, és radioaktivitás is mérhető a nyomában.

A gőzbuborék összeesése megsemmisíti a hatósugarában lévő tárgyak protonját, elektronját, neutronját, amelyek fényt kibocsájtva különböző frekvenciákon szétsugározódnak, amelyet a szomszédos molekulák elnyelnek, és ettől a hőmérsékletük megnő. Tehát az anyagok valóban megsemmisülnek a kavitáció során, nem csak lebomlanak, törmeléket hagyva maguk után.

Egy kicsit megcsipegette a kavitáció a szivattyú járókerekét

The post A kavitáció appeared first on Szivattyúvezérlés.

Kedves ügyfelünk!

Köszönjünk Önnek, hogy az idei évben minket választott. Ez nagyon sokat jelent nekünk, és reméljük, jövőre is látjuk egymást ugyanitt.

Büszkék vagyunk arra, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy Ön a legjobbat kapja, és ez által jobbá, és szebbé tettük az Ön életét.

Az idei év sikeres volt a számunkra, amit Önöknek köszönhetünk. Hisszük, hogy a jövőben ezt még jobbá, még sikeresebbé tehetjük.

Minden nap az Önök igényeinek felmérése és kiszolgálása a célunk, a mozgatórugója cégünk gépezetének, amely a siker felé halad.

Ezért is kívánunk Önnek kellemes karácsonyi ünnepeket, és sikerekben gazdag boldog új évet!

The post Kellemes ünnepeket kíván Önnek a Kompel Kft appeared first on Szivattyúvezérlés.

Hogy tavasszal ismét boldogan használhassa öntözőrendszerét, érdemes téliesíteni a csapokat, a szivattyút, a csőhálózatot. Ennek elmulasztása komoly károkat okozhat a rendszerbe, ami nemcsak hogy költséges, de sok időt, energiát emészt fel a javítása, sőt, egyes helyeken – ha az öntözőrendszer például a föld alatt van – a kert arculatának tönkretételével jár.

Hogy téliesítse a rendszert, a következőket kell tennie:

• Zárja el a vízfőcsapot. A fővízcsapot – vagy téli csap – általában a föld alá helyezik körülbelül 80 cm-re, amely Magyarországon a fagyhatár. A fővízcsap így néz ki:

• Zárjuk el az elektronikus vezérlőegységeket. Ha vannak szivattyúvezérlők (nyomáskapcsoló, frekvenciaváltó), akkor mindenképp áramtalanítsuk őket, és csak azután kezdjünk neki a következő lépésnek.
• Nyissuk meg a kerti csapokat. Hagyjuk, hogy a víz kicsepegjen a csapokból, és hagyjuk nyitott állapotba egész télre. Nyissa meg a leeresztő-szelepeket, esetleg kompresszorral fújja ki a vizet. Érdemes időt szánni ilyenkor a rendszer épségének ellenőrzésére.
• Ezután foglalkozzunk a szivattyúkkal. Ha az Ön rendszere búvárszivattyú által nyeri a vizet, abban az esetben áramtalanítsa, húzza ki, majd szerelje le a nyomóágat. Ilyenkor érdemes a szűrőt, a hálózati kábelt ellenőrizni a sérülések miatt. Ha önfelszívó szivattyúval dolgozik, akkor víztelenítse, majd szerelje le a vízhálózatról. A szivattyúkat fagymentes helyen kell tárolni a fagyos időszak alatt. Hadd teleljenek.

A téliesítés során ráakadhatunk a folyóévi tavasszal és nyáron használt kerti rendszerek, öntözőrendszerek egyes hibáira, így ha szükséges, a karbantartást és a javítást egy kalap alatt el is végezhetjük. Ez sokkal egyszerűbb, mint a következő év tavaszán, vagy nyarán.

The post Téliesítés appeared first on Szivattyúvezérlés.

Lássuk csak, miben újult meg a motor

• Az új 4″-os motorok új rozsdamentes acélötvözetből (AISI 316) készült, amely még ellenállóbb a rozsdával szemben
• A motortengely még az AISI 316-nál is jobb acélból készült, amely hosszabb élettartamot és jobb teljesítményt garantál
• A motortekercseléseket hermetikusan elzárták
• NEMA szabványnak megfelelően gyártva

A technikai paraméterek itt megtekinthetők

The post Megjelent a Pedrollo új vizfürdős 4PS motorja appeared first on Szivattyúvezérlés.

Szeretettel meghívjuk Önt, és kedves családját a Budapesti Olasz Kultúrintézet által megrendezésre kerülő Kaleidoscopio Italia rendezvényre. Az eseményen betekintést nyerhetnek az olasz kultúrába, termékbemutatókon vehetnek részt, és finom meglepetéssel várjuk. A részletekről olvassa el a teljes bejegyzést.

Az esemény időpontja: 2014. október 17 – 19
Az esemény helyszíne: 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8

A meghívó letöltéséhez kattintson ide

The post Meghívó! appeared first on Szivattyúvezérlés.

• A jellemgörbék számát lecsökkentették háromra, ami teljesítménynövekedést jelent
• A készülék zajszintje 10%-al csökkent
• 8%-al gyorsabb szívási idő
• Az új 2014/2015-ös európai szabványoknak megfelelően minden műanyag alkatrész alkalmas ivóvízre
• Formatervezett külső
• Elérhető rozsdamentes acél (a réz helyett) és új generációs műanyag járókerékkel

A készülék leírása itt elérhető.

The post Megjelent az új JSW önfelszívó szivattyú modell appeared first on Szivattyúvezérlés.

Eggyel előtti blogbejegyzésünk a frekvenciaváltóval vezérelt szivattyúk működését fejti ki. A 6. bejegyzés ebben a témakörben az elektronikus szondákkal vezérelt szivattyúkról szól, amely tartályok, ciszternák, mély kutak ürítéséhez, töltéséhez nyújt professzionális megoldást.

Az elektronikus szonda vezetőképes folyadékok szintjét szabályozza. Az elektronikus szonda a készülék, amely a szivattyút vezérli az érzékelő szonda segítségével. A folyadékba 3 db érzékelő szondát merítenek: egy maximum (magas) szint, egy minimum (alacsony) szint, és egy közös szonda. A maximum és a minimum szonda szabályozza a vízszintet, míg a közös szonda mindig a víz alatt tartózkodik. Ha az érzékelő szonda víz alatt van, az elektronikus szondában egy relé aktiválódik. Amint a folyadékszint lecsökken, és már nem lepi el a szondát, a relé kiold, amely vagy leállítja a szivattyút, vagy éppen elindítja, töltési, vagy ürítési funkciótól függően.

Érzékelő szonda

Az elektronikus szonda a szivattyúra rákötve professzionális megoldás töltésre, vagy akár ürítésre. A szabályozni kívánt folyadékszint magassága könnyedén állítható az érzékelő szondák  vezetékének hosszúságával. Egyes elektronikus szondák akár egyszerre több funkciót is ellátnak, és egyes készülékek állítható szondaellenállással (0 – 100 kΩ-ig), időzítővel, és a töltési, vagy ürítési funkció váltásával is rendelkeznek.  A készülékek DIN sínre szerelhetőek, valamint trópusállóságuknak (magas hőmérsékletű, nedves környezetben is folyamatosan üzemelnek) köszönhetően a telepítésük nem körülményes. Az érzékelő szondák távolsága az elektronikus szondától akár 1000 m is lehet.

FIGYELEM!

Az elektronikus szondát nem szabad közvetlenül a szivattyú motorjára csatlakoztatni, mert a készülékben található relé nem képes a szivattyúmotor közvetlen meghajtására. Mindenképp egy vezérlőszekrényre csatlakoztassa, vagy iktasson be egy mágnesrelét a szivattyú és az elektronikus szonda csatlakozása közé.

Amikor egy zárt tartályban szeretnénk vízszintet szabályozni, a szondák belógatása körülményesen, vagy éppen sehogy sem oldható meg. Erre is kínálunk megoldást: a szondatartót. Egy külső menetes oldalú tartó, amelybe 3 db, bármilyen elektromos vezető tárgyat (legegyszerűbb egy menetes szár, további nevén elektróda), amelyet a kívánt folyadékszintekhez mérten méretre szabva csak kell csavarni a furatokba, majd a kis csavarokkal az oldalán rögzíteni. A műanyag, külső menettel rögzíthetjük egy zárt tartály tetejére, de nyílt tartályokhoz is alkalmazható a szondatartó megfelelő rögzítéssel.

Elektromos bekötésnél ügyelni kell, hogy a szintszabályozó készüléken a megfelelő csatlakozási pontokhoz legyenek bekötve az elektródák (elektromos vezető tárgy). Ez szintszabályozónként változó, ezért kérjük, olvassa el előtte a használati utasítást, és az elektromos bekötési rajzot.

Egy Z8-as elektronikus szonda szondatartóval

Az érzékelő szondák sokrétűek, és nem csak az elektronikus szondákhoz alkalmazhatóak. A MacNivel termék, amely egy tárolóban a folyadék szintjét jelzi ki, szintén érzékelő szondákkal vezérelt. Vezérlőszekrények is üzemelhetnek érzékelő szondákkal.

The post Önfelszívó szivattyúk vezérlése elektronikus szondával – 6. rész appeared first on Szivattyúvezérlés.

Előző blogbejegyzésünk

Mi is az a frekvencia?

Egy időegység alatt végbement periodikus változás. Jelen esetben a szivattyú fordulatszáma az, aminek a frekvenciáját figyelembe vesszük. A frekvenciaváltó a motor fordulatszámát szabályozza, oly módon, hogy a motor teljesítménye nem csökken, és a hatásfoka sem redukálódik.

Mik is azok a frekvenciaváltók?

Napjainkban az ipari termelést villanymotoros gépek végzik. Mivel itt nagy teljesítményű gépekről van szó, szinte mindegyik háromfázisú, ezek közül is legelterjedtebb a rövidre zárt aszinkronmotor (kb 95%). Ezeknek a fordulatszámát két tényező határozza meg:

• Hálózati váltakozó áram frekvenciája
• Motor pólusainak száma

Mind a két érték állandó. A hálózati frekvencia Magyarországon 50 Hz, a pólusszám pedig a motor tekercselésétől függ. Ezt változtatni motor újratekercselésével lehet csak, ami hosszadalmas, ezáltal termeléskiesés következik be, amelyhez hozzájön még a ráfordított pénz, így árban nem éri meg. Így a fordulatszámot csak áttétellel lehet megváltoztatni, ami plusz helyet és energiát igényel.

20–30 kW teljesítményű motorok indításánál az álló motorra rákapcsolt hálózati feszültség rendkívül nagy áramfelvétellel jár. Amíg a motor felpörög, az áramfelvétel a névleges áram tízszeresére is megnőhet.

Szivattyúk hajtásánál a teljesítményszabályozást a motor ki-be kapcsolásával, vagy szelepekkel, tolózárakkal kellene fojtani a folyadék áramlását, amíg a szivattyú névleges sebességgel forog. Ez viszont kárba veszett energia.

A szivattyúmotor teljesítményének javítására a legjobb megoldás a frekvenciaváltó. A motor fordulatszámát fokozatmentesen változtatják, és közben a motor hatásfoka nem romlik, sem a teljesítménye nem csökken.

A frekvenciaváltót a szivattyú és a hálózati áramforrás közé kötjük. Az áramforrásból beérkező, (három fázis esetén) 3×400 V váltakozó áramot először egyenárammá alakítja, majd megszűri azt egy szűrőtekercseken és egy szűrőkondenzátoron keresztül. Ez után ebből az egyenfeszültségből egy félvezetős kapcsolóval PWM (impulzus szélesség moduláció) segítségével előállítja a motor számára a kedvező frekvenciájú, szinuszos 3 fázisú motorfeszültséget. A PWM modulációra azért van szükség, mert ezzel lehet megfelelő hatásfokot elérni.

A frekvenciaváltó funkciói:

• A motor fordulatszámának fokozatmentes változtatása
• Motor védelme túláram, túlterhelés, felmelegedés ellen
• Motor védelme fáziskiesés, fáziszárlat, földzárlat ellen
• Gyors leállítás

FIGYELEM!

Ha a frekvenciaváltó és a szivattyú motorját összekötő elektromos kábel több, mint 10 méter, kapacitív hatás lép fel. Ennek következményeképpen a szivattyúvezérlő nem az előírtaknak megfelelően működik majd, és ez tönkre teheti a szivattyút. Éppen ezért egy ACL szűrő beépítése erősen ajánlott, amely ezeket a kapacitív hatásokat megszünteti. 

Mivel az PWM kapcsoló üzemmódban dolgozik, az előállított impulzus négyszögletes lesz. A bekapcsolásnál küld egy impulzust, kikapcsolásnál ez az impulzus megszűnik. Azonban a kapcsoló üzemmód miatt a motorkábelen jelentős energiájú felharmonikus keletkezik, amelyet a kábel szétsugároz. A szinuszos feszültségen csúcsáram keletkezik, amely elérheti akár a 10 kV-ot is. Ezek a szivattyúmotor kapcsaira hatnak, és mint sok kalapácsütés, fejtik ki káros hatásaikat a szigetelésre. Ez a csúcsáram a kábel hosszúságéval növekszik. 10 métert meghaladó kábelhosszúság után egy ACL szűrő használata kötelező.

Az ACL szűrő ezeket a felharmonikus zavarokat motorfeszültséggé állítja elő. A szűrőben lévő tekercsek kiegyenlítik a zavarokat, csökkentik a kúszóáramot, és ez által leveszik a feszültség terhelését a motor tekercseiről. A szűrőt az inverter és a szivattyú közé kell beszerelni.

Léghűtéses Hydrocontrolerrel vezérelt önfelszívó szivattyú abban az esetben, ha a szivattyú és a frekvenciaváltó közötti bekötőkábel távolsága kisebb, mint 10 méter

The post Önfelszívó szivattyúk vezérlése frekvenciaváltóval – 5. rész appeared first on Szivattyúvezérlés.

Az előző blogbejegyzésünk

Az áramlásérzékelőket gyakran összekeverik az áramláskapcsolóval. Az áramláskapcsoló a víz áramlásának függvényében (van-e, vagy nincs) indítja, és kapcsolja a szivattyút, míg egy áramlásérzékelő nyomásesésre indít, és az áramlás megszűnésére kapcsolja ki a szivattyút. Tehát az áramlásérzékelő a nyomáskapcsoló, és az áramláskapcsoló kombinációja. Segítségükkel helyettesíthetjük a nyomáskapcsoló és a hidrofor tartály szerepét a rendszerünkben.

Az áramlásérzékelők a hidrofor rendszer csőére szerelhetők, a nyomóoldali ágra, minimum 4 méterre a szivattyú nyomócsonkjától. Az elektromos bekötése ugyan az, mint egy nyomáskapcsoló esetén; a szivattyút rákötjük, majd az áramlásérzékelőt a hálózati áramforrásba csatlakoztatjuk. A szivattyú szabályozása mellett védelmet nyújtanak a szivattyúnak a szárazon futás ellen, valamint a SuperSimplex és a Brio Top automatikusan elindítja naponta legalább egyszer a szivattyút az alkatrészek berozsdásodásának elkerülése végett.

A Brio Top egy továbbfejlesztett változata a Brio termékcsalád áramláskapcsolóinak. Szárazon futás elleni védelem mellett megóvja a szivattyút a kosütés, túlnyomás, túláram, törpeáram és túlfeszültség káros hatásaitól, nem is beszélve a fagyvédelemről, amely automatikusan elindítja a szivattyút 30 percenként 15 másodpercre, amint a környezeti hőmérséklet 4 °C alá csökken. Digitális kijelzőfelülettel rendelkezik, amelyről a rendszer adatai és paraméterei könnyedén leolvashatók, és kétféle üzemmóddal rendelkezik:

P + F

Mint a sima áramlásérzékelő, nyomáscsökkenésre indítja be a szivattyút, és szabályozza a funkcióit addig, amíg a csapolóegységet el nem zárva megszűnik az áramlás.

P + P

Itt mint egy nyomáskapcsoló, a Brio Top egy nyomásesési értékre (Pmin) elindítja a szivattyút, és addig üzemelteti, amíg el nem zárjuk a csapolóegységet. Ekkor nem az áramlás megszűnésére, hanem a nyomásnövekedés miatt elért nyomási értékre (Pmax) leállítja a szivattyút. Ebben az üzemmódban egy hidrofor tartály elengedhetetlen. Csak ebben az üzemmódban üzemeltethetünk ikerszivattyús rendszert.

tovább ….

The post Önfelszívó szivattyúk vezérlése áramlásérzékelővel – 4. rész appeared first on Szivattyúvezérlés.

Előző blogbejegyzésünkben egy hidrofor rendszert ismertettünk nyomáskapcsolóval, és hidrofor tartállyal. A hidrofor tartály alkalmazását minden esetben ajánljuk, mivel rendszerünk stabilabb lesz tőle.

Mostani bejegyzésünk az úszókapcsolóval vezérelt szivattyúkról szól. Az úszókapcsolók mechanikusan vezérlik a szivattyúnkat két előre meghatározott vízszint között. Köthetjük őket közvetlenül a szivattyúra, vagy vezérlőszekrényre is. Az elektromos bekötéstől függően végezhetnek töltési, vagy ürítési funkciót. A szabályozott közeg kémiai, fizikai tulajdonságaira való tekintettel minden fajta körülményhez külön-külön úszókapcsolókat fejlesztettek ki. Például a robbanásveszélyes közeghez az ATEX-es MAC5 úszókapcsoló áll a rendelkezésünkre, míg szennyvízhez a MAC3, kisebb helyekre a SMALL, stb…

 Működését tekintve nagyon egyszerű, de annál nagyszerűbb. A műanyag házon belül található egy mikrokapcsoló, amelyet egy műanyag kar kapcsol ki, vagy be. A műanyag kart egy fémgolyó vezérli pozíciótól függően. Amikor az úszókapcsoló a beállított vízszint tetején úszik (maximális vízszint), akkor a fémgolyó hátragurul, és a kart meglöki. Ennek hatására a kar bekapcsolja, vagy megszakítja a mikrokapcsolót, és a szivattyút elindítja, vagy leállítja annak függvényében, hogy töltési, vagy ürítési feladatot lát el a szivattyú. Ahogy az úszókapcsoló a vízszinttel ereszkedik, eléri a beállított minimum vízszintet. Ekkor a golyó visszagurul, és a kart feloldja, amely kikapcsolja, vagy bekapcsolja a mikrokapcsolót. Ennek hatására a szivattyú leáll vagy elindul, szintén funkciónak megfelelően.

Az úszókapcsoló üzembe helyezésekor érdemes a tartály, vagy a kút falához rögzíteni, valamint ellensúly használata is javasolt a rugalmas szintszabályozás érdekében. Ha az ellensúly és az úszókapcsoló között 4 m a távolság, a maximális és minimális folyadékszint között 8 m lesz a differencia az úszókapcsoló kilengése miatt.

Az úszókapcsolót közvetlen szivattyúra kötve a szivattyú motorhazánk megbontásával járna, amely komplikációkhoz vezethet (behatolás elleni védettség megszűnése, stb…). Éppen erre találták ki a SPINS átalakítót, így nem kell a szivattyú motorburkolatát megbontani. Csak csavarozza szét a SPINS-et, és az úszókapcsoló elektromos vezetékeit kösse be funkciónak (töltés / ürítés) megfelelően, és a szivattyú elektromos dugvilláját csatlakoztassa a SPINS konnektorjába. Majd a SPINS-t csatlakoztassa az áramforrásra, így a szivattyúnk közvetett módon egy úszókapcsolóval szabályozható.

Hidrofor rendszer úszókapcsolóval, SPINS-en keresztül közvetve.

tovább ….

The post Önfelszívó szivattyúk vezérlése úszókapcsolóval – 3. rész appeared first on Szivattyúvezérlés.

Előző bejegyzésünkben egy hidrofor rendszer méretezéséről írtunk, amely egy önfelszívó szivattyúval biztosítja vízigényünket. Ez a rendszer jelenleg csak egy lábszeleppel, vagy egy visszacsapó-szeleppel lett kiegészítve. Egyszerre használva nem ajánlott mind a kettő szerelvény, mivel jelentős ellenállást okoz a rendszerben, és nincs sok értelme két visszacsapó-szelepnek. A szivattyúnk így most a hálózati áramforrásra közvetlenül csatlakozik. Ez azért előnytelen, mert a szivattyút állandó felügyelet alatt kell tartani, és még a különböző káros hatások ellen sincs védve.

Az egyik automatizálási forma a nyomáskapcsoló hidrofor tartállyal. Itt szólnék pár szót a hidrofor tartályról:

A hidrofor tartály egy zárt tágulási tartály, és a rendszer „stabilizálásra” szolgál. Mivel egy nyomáskapcsoló már kevés víz távozása esetén is elindítja a szivattyút, egy hidrofor tartállyal kiegészítve biztos nyomást ad a rendszernek, amely stabilabbá teszi a nyomáskapcsoló működését.

Az újabb tartályokban egy gumimembránt helyeztek el, ez különíti el a levegőt a víztől. A szivattyú elindításával a gumimembránba a víz beáramlik, és addig tágul, amíg képes rá. Ez átmeneti víztárolóként is működhet. Mivel a levegő összenyomható, így a beáramló folyadék helyet szorítva magának, össze is nyomja a levegőt, és egy állandó nyomás keletkezik. Amint újra kinyitjuk a csapot, a nyomás már képes eltávozni, és a gumimembránból kinyomja a vizet.

Gumimembrános hidrofor-tartály működése

 A nyomáskapcsoló két nyomásérték között szabályozza a szivattyút. Amint a hidrofor rendszerben nyomásesés történik (például megnyitnak egy csapot), és az esés elérte az indítási nyomást, akkor a készülék automatikusan működésbe hozza a szivattyút. Amint a csapot elzártuk, az áramlás megszűnik, és a készülék ezt érzékelve kikapcsolja a szivattyút.

Nyomáskapcsoló be,- illetve kikapcsolási értékeinek szabályozásának módja

a) Csavarja fel teljesen az 1-es anyacsavart
b) A 2-es csavarral szabályozza be a bekapcsolási értéket
c) Ezután az 1-es csavarral a kikapcsolási értéket állítsa be

Nyomáskapcsolós hidrofor rendszer egy VB AQUASYSTEM tartállyal kiegészítve

tovább ….

The post Önfelszívó szivattyúk vezérlése nyomáskapcsolóval – 2. rész appeared first on Szivattyúvezérlés.

A jól ismert Sirio frekvenciaváltós termékcsalád egy új taggal bővült: Sirio Entry XP. A készülék egy egyfázisú inverter egyfázisú szivattyúmotorokhoz. A fordulatszám szabályozásával  a szivattyú egyenletes nyomást biztosít üzemelése alatt.

A Sirio Entry XP már 1800 Wattig képes szivattyúmotorokat meghajtani, valamint áramfelvétele 16 A 230 V~ -on. Minden más paraméterében megegyezik a Sirio Entryvel, így egy szivattyús rendszer, amely eredetileg Sirio Entryvel üzemelt, egy nagyobb teljesítményű szivattyú beszerelése esetén bármikor könnyedén átcserélhető Sirio Entry XP-re.

The post Sirio Entry XP – új egyfázisú frekvenciaváltó, egyfázisú szivattyúkhoz 1,8 kW-ig appeared first on Szivattyúvezérlés.

A hőkioldós vezérlőszekrények egy nyomás,- vagy úszókapcsoló, vagy szondák jelére indítják el a szivattyú motorját, és  túlmelegedés elleni védelmet is biztosítanak. Alkalmazhatjuk őket egy vagy két szivattyús rendszerben. Akár mindkét szivattyút is képes vezérelni, vagy mint rásegítő szivattyú, üzemeli az egyiket. A vezérlődoboz egy,- és háromfázisú motorhoz is elérhető. A kezelőfelület LED lámpákkal jelzi a szivattyú állapotát.

A mikroprocesszoros  vezérlőszekrények azonban ennél többre is képesek. A készülék amperometrikus védelmet nyújt a szivattyú motorjának, amelyet a belső elektromos áramkörön szabályozni is lehet egy potméterrel. A készüléket akár három funkcióra is fel lehet használni: ciszternák ürítése, rásegítő szivattyú vezérlése, valamint tartályok töltése.
A ciszternák ürítésére négy szintszabályozót eresztünk a folyadék alá a rásegítő szivattyúnak, és a szintszabályozásnak. Így állítva be a maximum és minimum vízszintet az első szivattyúnak, és a rásegítő szivattyút is vezéreljük, valamint egy a vészriasztót is, ha a szivattyúban üzemzavar lépne fel.
A rásegítő funkciónál két szintszabályozó vagy három szonda (1 közös és 2 a max. és min. vízszinthez) segítségével, valamint két nyomáskapcsolóval vezérlejük a szivattyúkat. Így a vízszintet bekalibrálhatjuk, és a nyomáskapcsolóval a rásegítő szivattyút vezérelhetjük nyomásesés hatására, így biztosítva a rendszer még jobb és hatékonyabb működését.
A tartályok töltésénél két úszókapcsolóra és három szondára lesz szükségünk. A tartályok között így biztosíthatjuk, hogy a vízszint mindig az igényeknek megfelelő legyen. A rendszerbe érdemes egy túlfolyót is beépíteni.

A cosφ vezérlőszekrények a motor fáziskésését figyelik. A fáziskésés (cosφ) a motor indításánál fellépő időkülönbség, amely a feszültség és az áram között jön létre. A vezérlőszekrény ezt érzékelve védi a motort a szárazon futás ellen. A cosφ kb. 0.9 körüli érték, ha a szivattyú folyadékot szív fel. Azonban ha a folyadék felszívása megszűnik, ez az érték 0.4 körülire csökken. Ekkor a készülék leállítja a szivattyút, így védve a túlmelegedéstől. A készülék öntanuló. Mivel a cosφ értéket figyeli, így semmilyen külső kapcsoló (nyomáskapcsoló, úszókapcsoló, szonda) nem szükséges. Ez előnyös lehet olyan kutakban vagy olyan körülmények között, ahol nem férne el egy ilyen kapcsoló. De ha Ön úgy kívánja, lehetőség van csatlakoztatni a vezérlőszekrényre külső szintszabályozót. Ezen kívül amperometrikus védelmet is nyújt a szivattyú motorjának. A cosφ vezérlőszekrény elérhető LED és LCD kijelzős változatban is.

Mindegyik termék IP 55-ös védettségi beosztásba tartozik, így biztosítva Önnek és a vezérlődoboznak védelmet a külső behatások ellen (víz fröccsenése, szennyeződések, stb…). A vezérlődobozok háza önkioltó műanyagból készültek, és CE minősítést kaptak.

The post Szivattyúvezérlés elektromos vezérlőszekrényekkel appeared first on Szivattyúvezérlés.

Napjainkban az egyre növekvő vízdíjak és csökkenő vízkészlet miatt is érdemes egy alternatív vízforrást keresni, amely a környezetet se terheli.

Az egyik alternatív megoldás a kútból nyert víz, azonban ez nem mindenhol kivitelezhető. Nagy költségekkel, a talaj rombolásával jár, vagy egyszerűen tiltott, megoldhatatlan, esetleg nem áll rendelkezésünkre.
A másik alternatív megoldás az esővíz újrahasznosítás. Egy 100 m² –es tetőfelületről 50 – 60 m³ esővíz is összegyűlik. Ezt egy tárolóba elvezetve hasznosítani lehet WC öblítésre, mosásra, kert öntözésére, stb…

A korszerű szűrők segítségével az esővíz tiszta és szagtalan lesz.

Az esővizet nem érdemes a csatornába ereszteni.
– Egyrészt a szennyvízhálózatok a lakossági szennyvíz számára van méretezve, és nagyobb esővíz bekerülése esetén a szennyvíz kiönthet. Ez kellemetlenségekkel jár. Továbbá a biológiai tisztítókban a terhelés ingadozásával a sok esővíz kiöntheti a tisztító baktériumokat. A visszaállításuk hetekig tart, és ez idő alatt szennyezettebb víz kerül ivóvizeinkbe.
– Másrészt  pazarlás, felhasználhatjuk sokféle célra.

Az esővíz ruhák tisztítására alkalmasabb, mivel lágy víz. Az esővízzel mosott ruhákhoz elég kevesebb mosószert adni, a ruhák puhábbak, illatosabbak lesznek tőle. Az esővíz nem tartalmaz meszet, kevesebb szappantól is felhabzik. Így növelhetjük a mosás hatékonyságát. A víz keménységét a benne oldódott kalcium és magnézium határozza meg. A kalcium fontos a csontok, fogak számára, és nélkülözhetetlen szerepe van a véralvadásban. Úgyszintén a magnézium, ami idegrendszer és az izomzat működésében játszik fontos szerepet. Ezek a fontos nyomelemek számunkra nélkülözhetetlenek, de melegítéssel kicsapódnak, és a mosógép alkatrészeit tönkre teheti. Az esővíz ezzel szemben lágy, így nem tartalmaz annyi kalciumot és magnéziumot

Kertünk öntözésére használjuk el a legtöbb vizet. A természetben a növények csapadékigénye 520 mm évente, amelyet az itthoni átlagos csapadékmennyiség (550 mm) fedez. Azonban növényeink aktív állapotban igénylik a legtöbb öntözést, amely április és november közé esik. Ekkor az átlagos csapadékmennyiség kb 300 mm. A hiányzó 220 mm-t egy esővíz-tároló rendszer bőven biztosítani tudja. Így kertjeinkben a szárazság elkerülhető magas vízdíjak nélkül.

A WC öblítését teljesen felesleges ivóvízből megoldani, valamint a kemény víz tönkreteheti a WC tartályban lévő alkatrészeket. Az esővíz használata öblítésre (szürkevíz) a legtakarékosabb mód mind a környezet, mind pénzspórolás szempontjából.

Egyéb célokra (autómosás, medencetöltés, tavak töltése) is célszerűbb esővizet használni, ha elegendő áll a rendelkezésünkre.

Az esővizet földalatti tartályokban tároljuk. Az esővíz mennyiségének és a felhasználói igényeknek megfelelően egy szivattyú továbbítja a vizet a csapoló egységeknek.
A tartályba az ivóvíz-hálózatot is be kell vezetni, mivel (eső) vízhiány esetén pótolni kell a vízszintet. A tartály vízszintjét egy esővíz kontroller (MWRC) felügyeli/vezérli úszókapcsoló vagy szenzor segítségével, elektromos szelepekkel. Az úszókapcsoló vagy szenzor az esővíz minimális vízszintjét és az után töltött ivóvíz vízszintjét méri.
Ha megnyitunk egy csapoló egységet (például kinyitjuk a kerti csapot öntözéshez), akkor a szivattyúvezérlő (pl: SuperSimplex E) elindítja a szivattyút a nyomásesés miatt. Ekkor a szivattyú a tartályból felszívja az esővizet, amíg a csapoló egységet el nem zárjuk. Ha az esővíz szintje a minimum alá csökken, akkor az érzékelő bekapcsolja az ivóvíz-hálózatra rászerelt motoros szelepet, amely feltölti a tartály folyadékszintjét az esővíz minimum szintjéig. Ekkor az úszókapcsoló vagy szenzor jelet küld a kontrollernek, hogy a maximális utántöltési vízszintet elérte, és a motoros szelep elzárja a töltést az ivóvíz-hálózatról.

A tartályt hálózati vízről csak a minimális esővíz szintig töltjük fel, mindig legyen hely az esővíznek!

A csapadékvíz hasznosításával akár 50%-os ivóvíz megtakarítás is elérhető. Ezek a rendszerek átlagosan 5-6 év alatt térülnek meg. Egyes európai országok régióiban szabványszerűen elő van írva esővíz rendszerek kiépítése, valamint önkormányzatilag támogatva vannak.

The post Esővíz újrahasznosítás appeared first on Szivattyúvezérlés.

A legszembetűnőbb újítás a 0.4 l-es beépített hidrofor tartály, amely 1 bar üzemi nyomással a szivattyúban fellépő kisebb nyomáshullámok kompenzálására lett tervezve. Cserélhető gumimembránnal, és állítható nyomással (1.0 bar – 3.5 bar) biztosít még akadálymentesebb folyadékszállítást.

A beépített visszacsapó-szelep csavarokkal lett rögzítve, így biztosítanak gyors és akadálymentes tisztítást.

A nyomásmérő új helyet kapott a LED lámpák és a műveleti gomb felett. Az újrapozicionálással az értékek leolvasása és a Brio Tank vezérlése egyszerűbb, mivel mindkét funkció jobban szem előtt van.

A belső elektronika dupla védelmet kapott. A készüléken belül a folyadék áramlásától elkülönítve még egy vízálló dobozba helyezték az elektronikát, így védve a kondenzáció káros hatásaitól.

A Brio Tank az eddigi legtakarékosabb áramlásérzékelős szivattyúvezérlő. Készenléti állapotban az energia felhasználása kevesebb mint 0.25 Watt.

The post Brio Tank appeared first on Szivattyúvezérlés.