A kosütés-jelenség

A kosütés következtében megrongálódott csőkompenzátor

A kosütés következtében megrongálódott csőkompenzátor

Ahogy a fenti ábrán is látható, ez a csőkompenzátor megrongálódott a kosütés által. De mi is történt ilyenkor a rendszerben, ami ilyen mértékű károkat okoz a csőrendszerben, vagy akár a szivattyúban is?

Kosütés (nevezik még vízütésnek, folyadékütésnek, és hidraulikus sokknak is) akkor következik be a csőrendszerekbe, amikor a folyadék áramlása nagyon gyorsan megváltozik, vagy megáll. Mivel a folyadék összenyomhatatlan, ezért egy nyomáshullám keletkezik, amely nagyobb mértékű, mint az üzemi nyomás. Ilyenkor egy kalapácsütés-szerű hang hallható, valamint vibráció lép fel. A vibráció komoly károkat okozhat a folyadék sebességétől függően a csőrendszerben, a szerelvényekben, de akár a szivattyút el is törheti.

Leggyakoribb esetben akkor jön létre kosütés, ha elzárnak egy szelepet, vagy a szivattyú nem lágy leállítási funkcióval üzemel, azaz hirtelen áll le. Ekkor a csőben a folyadék eleje elveszíti mozgási energiáját, azonban a mögötte áramló rész a tehetetlenség miatt még áramol. Mivel összenyomhatatlan, nincs hova elvezetnie az energiát, így a nyomása drasztikusan megnő, és nyomáshullám formájában elindul az áramlási iránnyal ellentétesen hangsebességgel. Oda-vissza leng, amíg a csővezeték-rendszer le nem csillapítja. Ha ez a nyomásérték túl magas, komoly károkat okozhat a rendszerben.

Hidrofor rendszer esetén létrejöhet akkor, ha:

  • A nyomóágon található visszacsapó-szelep több mint 9 méterre van elhelyezve a folyadékfelszínétől.
  • A nyomóágon az első visszacsapó-szelep ereszt, a következő még tart.

Azonban a kosütés ellen különböző módon védekezhetünk:

  1. Ha szivattyúnkat frekvenciaváltóval látjuk el, amely lágy indítást, és lágy leállítást biztosít. Ekkor a folyadék áramlásának megszűnése fokozatos lesz, kímélve a rendszert, a szivattyút.
  2. Egy kosütés elleni tartály beszerelése. A kosütés elleni tartály olyan, mint a hidrofor tartály, csak nem tárolja a vizet. A nyomás megtölti a membránt vízzel, ahol a levegő elnyeli a hullámot, és a csillapítás után visszanyomja a vizet.
  3. Egy függőleges vízakna, amelybe a víz felgyülemlik, és a mozgási energiája helyzeti energiává alakul át.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük