Előző blogbejegyzésünkben a talajvíz fontosságáról, keletkezéséről írtunk. Ha  megjött volna a kedvünk tőle kutat ásni, nem árt, ha tisztában vagyunk a környezetünkben fellelhető víz minőségével, annak élettani hatásaival. A mostani bejegyzés részletesen taglalja a leggyakrabban kioldódó vegyületeket, azok hatásait, és tisztítási eljárásait.

Ha Ön már rendelkezik kúttal, annak vizét érdemes bevizsgáltatni évente legalább egyszer. Ugyanis a talajvíz minősége nagyban függ a természeti körülményektől, folyamatoktól (esőzés, talaj minősége, domborzat, ásványok jelenléte, stb…), valamint a kút közelében zajló emberi tevékenységektől (ipari létesítmények, gyárak, üzemek, építkezések, stb…). Ezek a behatások mind befolyásolják a talajon keresztülfolyó víz minőségét. Mindemellett a biológiai, fizikai, radiológiai tényezők is hatást gyakorolnak a talajvízre.

A víz keménysége

A talajvízzel kapcsolatban a leggyakrabban felemlegetett probléma, hogy kemény víz. A vízkeménység a talajban található magnézium,- és kalciumsók kioldódásának mennyiségétől függ. Mérése a keménységi fokkal történik. Magyarországon német vízkeménység-fokot használnak (jele nk°, vagy dH°), de szokták a francia (fk°), vagy az angol (ak°) keménységi fokot is használni. Számolni a következőképp szoktunk vele:

• 1 nk° = 10 mg/l kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium,- vagy magnézium vegyületet tartalmaz
• 1 fk° = 10 mg/l kalcium-karbonáttal (CaCO₃) egyenértékű kalcium,- vagy magnézium vegyületet tartalmaz
• 1 ak° =14,3 mg/l kalcium-karbonáttal (CaCO₃) egyenértékű kalcium,- vagy magnézium vegyületet tartalmaz

A kemény víznek nincsenek káros élettani hatásai, azonban a háztartási használatban nem előnyös. Omniprezens probléma a vízkő. A kalcium és a magnézium magas hőmérsékleten kicsapódik a vízből, és lerakódik mindenbe, amiben a vizet szállítjuk. Csőben, mosógép gégecsövében, edényekben (főként vízforralókban), stb… Ennek tisztítása jelenti a kisebb gondot. A nagyobb gond, amikor a csőben lerakódva szűkíti annak keresztmetszetét. A vízkő hőszigetelő, ami egy bojler fűtőszálára lerakódva kellemetlen tüneteket produkál: a bojler ugyanannyi fűtési teljesítménnyel kevesebb hőt ad le, így tovább dolgozik a víz felfűtésén. Ez magas villanyszámlához vezet.

A kemény víz felelős a szappanlerakódásokért is. A magnézium és a kalcium ionok reakcióba lépnek a szappanzsír savas komponenseivel, és kicsapják azokat. Ilyenkor a szappanban lévő nátrium ionokat kalcium ionok váltják fel. Ez műanyag zuhanyfüggönyökre lerakódva biofilm-réteget hoz létre, és a kórokozók gazdagon megülnek rajta.

Magnézium és kalcium mészkőből és gipszből kioldódva kerül a talajvízbe. A kemény víz lágyítható, azonban szív,- és érrendszeri problémákkal rendelkező emberek konzultáljanak lágyított víz fogyasztása előtt orvosukkal, mert a lágyítás során a magnézium és kalcium ionokat nátrium ionok váltják fel.

Vas és mangán

A víz kellemetlen “fémes ízét” a benne található vas,- és mangánvegyületek adják. Ezen kívül megszínezik a csöveket és a ruhákat. Ha a talajvíz vas,- vagy mangánvegyületeket tartalmazó kőzeteken folyik át (például piriten), akkor kioldja annak tartalmát.

Számtalan módon tisztíthatjuk meg vizünket a vastól és mangántól. Kaphatók olyan vízlágyítók, amelyek kiszűrik ezeket a vegyületeket a vízből. Oxigéndúsítással, klóros fertőtlenítéssel, ózon, vagy hidrogén-peroxid hozzáadásával segíthetjük a vas kicsapódását. Ezeket szűréssel el is távolíthatjuk. Kálium-permanganáttal dúsított zöldhomok-szűrőn keresztül a vasat és a mangánokat is kiszűrhetjük.

Nitrogén

Az esetek többségében a nitrogén a légkörből kerül a talajvízbe. A nitrogén egyes növények gyökereihez “kapcsolódik”. A növények által fel nem használt, fölösleges nitrogén ezután a földbe szivárog. Nátrium a talajba kerülhet műtrágyán át, haszonállatok vizeletén és ürülékén keresztül, valamint szennyvíztelepek és szemétlerakók környezetében.

Leggyakrabban ammónia, nitrátok és nitritek formájában találhatók a talajvízben. A nitrátok különösen mérgezőek 6 évnél fiatalabb gyermekek számára. Az ammónia is káros a szervezetre. Romboló hatást gyakorol a víz élővilágára, és zavarja a vízkezelést is.

A nitrogénvegyületek tisztítására sokféle eljárás létezik. Fordított ozmózisú szűrők vízlágyítóval kiegészítve kiszűrik a nitrátokat és nitriteket, és oxidációval kiszűrhető az ammónia is. A tisztítás azonban csak az utolsó lépések közé tartozik. Az elsődleges eljárás a talajvíz környezetének biztosítása minden olyan körülménytől, amely nitrogént juttathat a talajba és a vízbe.

Szilícium-dioxid

A földben található szilícium vegyületekből (például kovakő) mossa ki a víz. Nincs káros élettani hatása, azonban nagy mennyiségben lerakódik a csővezetékben, és befolyásolja a víz áramlását, valamint zavarja a vas,- és mangánszűrést.

Kén

Kénvegyületek kétféleképpen fordulhatnak elő talajvízben: szulfidok és szulfátok formájában.

Szulfidok szerves vegyületeket tartalmazó mészkőképződmények segítségével kerülnek a vízbe; olajok,-, gázok,- szénlelőhelyek gazdagon tartalmaznak ilyen mészköveket. A lápos, mocsaras területek sok ként juttatnak a talajba. Szulfátok gipszből, és anhidritekből kioldva jutnak a talajvízbe.

A “romlott tojás” szag az egyik legismertetőbb jele a hidrogén-szulfidnak. A kellemetlen szag mellett korrózióhoz vezet a csővezetékekben, és megsötétíti a vizet.

A talajvizet oxigénnel dúsítva, hidrogén-peroxiddal, vagy klórozással és szűréssel hatékonyan védekezhetünk a hidrogén-szulfid ellen. A szulfátok csökkentésére a fordított ozmózisú szűrők, nanoszűrők, ioncserélővel nyújtanak megoldást. A kénvegyületek ellen a szűrés nagyon fontos.

TDS (Total Dissolved Solids) – oldott szilárd anyagok

A TDS-t a talajvízben mért összes oldott szilárd anyagok mérésére használják.

• 1000 mg / l alatt általában rossz ízű vizet mérünk
• 2000 mg / l felett az íz miatt ihatatlan
• 10000 mg / l felett pedig ihatatlan

Vízlágyítók, vízszűrők használatával TDS-érték csökkenthető.

Forrás: Wellowner.org