Úszókapcsolókról szóló blogbejegyzésünkben sokrétű szintszabályozási megoldásokról írtunk, mint például robbanékony környezetben, vagy kisebb, szűkebb helyeken, ahol vizet tárolunk.
Azonban a szintszabályozásnál nem minden esetben áll rendelkezésünkre olyan körülmény, amikor egy úszókapcsolóval vezérelhetünk egy szivattyút. Ennek a leggyakoribb oka az, hogy nincs elég hely. Ez nagyban meggátolja az úszókapcsoló működését. Fennakadhat, a vezetékbe belegabalyodik. Ezekre a problémás helyekre speciális szintszabályozó készülékekre van szükségünk.
Kis helyekre, ahol a hely szűkös, viszont magas, ajánlott a magasságot kihasználni a szélesség helyett.
I. A legegyszerűbb megoldás a mágneskapcsolós szivattyúvezérlő használata. Gyakran láthatunk olyan víztelenítő szivattyúkat, amelyekre már gyárilag felszereltek ilyen mágneskapcsolót.
Az általunk forgalmazott mágneses úszókapcsolók az AGMA 22 és az AGMA W. Működésüket az AGMA W-n mutatom be:
A fejben egy mágneskapcsolót helyeztek el. Ahogy az folyadékszint emelkedik, a két úszó is elkezd emelkedni, és a rudat is emeli magával. Amikor elérte a maximális, általunk beállított vízszintet, a mágneskapcsoló bekapcsolja a szivattyút. A folyadékszint csökken az úszók magasságával. Amikor elérte a kikapcsolási szintet, a mágneskapcsoló megszakítja az áramot. A minimum folyadékszint mindig magasabb, mint a szivattyú szívócsonkja, vagy ága, így elkerülhető a szárazon futás, mert még azelőtt kikapcsol, mielőtt elszívná a vizet. A mágneses kontaktus segít a hullámzás okozta folyadékszint-ingadozás miatti ki-be kapcsolásokat kiküszöbölni.
Az AGMA 22 rúdját egy csőben helyezték el. A rúd aljára egy korongot, amely a vízszinttel emelkedik. A cső alján szűrő található. Nem használható darabos szennyeződéseket tartalmazó folyadékok szintszabályozására, mert eltömődhet a szűrő. Erre az AGMA W-t ajánljuk.
Az AGMA W szabadabb, harangos úszóit nem tömíti el a folyadékban jelen lévő törmelék. Működése megegyezik az AGMA 22-ével, viszont felépítésében elér. Gyakori alkalmazási területeik: kisebb esőösszefolyók, ciszternák, úszómedencék.
II. Egy másik megoldás még a kapacitív folyadékérzékelés. A kapacitív érzékelés az okostelefonoknál használt módszer: röviden annyit, hogy a készülék műanyag burkolata alatt két vezetőt helyeznek el, amely elektromos mezőt alakít ki maga körül. A folyadék elvezeti ezeket a töltéseket. Ezeket képes érzékelni a folyadék helyzetét is. Ha a folyadék eléri a rá vonatkozó maximális szintet, akkor elindítja, vagy leállítja a szivattyút, bekötéstől függően. Ilyen kapacitív vezérlő termékünk a REKA.
A REKA termékekből is két fajtáját különböztetjük meg: A piros REKA hálózati áramforrásról, a sárga REKA RETARD pedig akkumulátorról üzemel. A két kiálló érzékelőt a folyadékba mártva érzékeli a közeg szintjét, és kapcsol, ha a közeg megengedett maximális vagy minimális szintjét elérte. Az alábbi ábra szemlélteti a magasságot.
A REKA RETARD terméket használhatjuk hajózási célokra, mert egy beépített késletetővel is ellátták. Ez a késleltető gyárilag 3 mp-es időközökre kihagy, így a hullámzás által okozott ki-be kapcsolás kiküszöbölhető. Kérésre 0 – 8 másodpercig rendelhető.
IV. Az utolsó pedig az érzékelő szondás szintszabályozás. Itt egy vezetőképes fémet ABS házba foglalnak, és 3 db-ot lelógatnak a folyadékba. Egy közös (legalsó), egy minimum és egy maximum folyadékszintet érzékelő szonda. Ezt vezérlőszekrénybe, vagy elektronikus szondába bekötve vezérli a szivattyúkat közvetetten. Egy olyan rendszerben, ahol ürítésre van beállítva a szivattyú, és a maximum érzékelő szonda víz alá kerül, elindítja a szivattyút. Ha a folyadékszint lecsökken, és a minimum érzékelő szonda alá esik, akkor leállítja.
Példa egy elektronikus szondával közvetlenül megvezérelt szivattyúra