Vezetőképes folyadékoknál alkalmazhatók, kivéve a tűz- és robbanásveszélyes folyadékok.
A vezérlő folyamatosan ellenőrzi a folyadék ellenállását.
Az elektorszondák használata akkor javasolt, ha helyszűke miatt egy úszókapcsolót nem
tudnánk elhelyezni. A vezérlőtől akár 1 km távolságban is lehet a szonda.
Alkalmasak kutak, víztárolók valamint egyéb tartályrendszerek szabályozására.
– Max. 5,6 kΩ vezetőképességű folyadékokhoz.
– Töltés/ürítés vezérlésre vagy szintkapcsolásra.
– Vízbetörés jelzésre.
– Vészkapcsolóként, fedővédelemre.

Elektroszonda Z8
Az Elektrosonda három folyadékba helyezett szondán keresztül képes érzékelni.
A két felső szondát a maximális és minimális szintre kell helyezni, a harmadik szonda a
legalsó szinten, mint a közös érzékelő. Ha vízszint eléri az alsó szintérzékelő szondát,
akkor a vezérlő lekapcsolja a szivattyút és megvédi a szárazon futás ellen.
A három érzékelő közül a maximális szonda a víz felszínén helyezkedik el, a minimális szonda a legalacsonyabb vízszintre, és a közös szonda ennél is mélyebbre, mint közös érzékelő.

The post Z8 – ELEKTRONIKUS SZONDA appeared first on Szivattyúvezérlés.

A RAINCONTROL LCD az esővíz szintjének teljesen automatizált vezérlésére.
Az eszköz figyeli az esővíz visszanyerő tartály(oka)t annak érdekében, hogy a vízszint változó vízállás esetén is mindig megfelelő legyen. A Raincontrol figyelemmel kíséri a tartályban lévő víz mennyiségét, és azonnal átkapcsol hálózati vízellátásra esővíz hiánya esetén. Miután a tartályban lévő víz eléri a maximum szintet, a készülék visszatér esővíz üzemmódba.

The post RAINCONTROL LCD – elektronikus esővíz-szint figyelő appeared first on Szivattyúvezérlés.

Napjainkban az egyre növekvő vízdíjak és csökkenő vízkészlet miatt is érdemes egy alternatív vízforrást keresni, amely a környezetet se terheli.

Az egyik alternatív megoldás a kútból nyert víz, azonban ez nem mindenhol kivitelezhető. Nagy költségekkel, a talaj rombolásával jár, vagy egyszerűen tiltott, megoldhatatlan, esetleg nem áll rendelkezésünkre.
A másik alternatív megoldás az esővíz újrahasznosítás. Egy 100 m² –es tetőfelületről 50 – 60 m³ esővíz is összegyűlik. Ezt egy tárolóba elvezetve hasznosítani lehet WC öblítésre, mosásra, kert öntözésére, stb…

A korszerű szűrők segítségével az esővíz tiszta és szagtalan lesz.

Az esővizet nem érdemes a csatornába ereszteni.
– Egyrészt a szennyvízhálózatok a lakossági szennyvíz számára van méretezve, és nagyobb esővíz bekerülése esetén a szennyvíz kiönthet. Ez kellemetlenségekkel jár. Továbbá a biológiai tisztítókban a terhelés ingadozásával a sok esővíz kiöntheti a tisztító baktériumokat. A visszaállításuk hetekig tart, és ez idő alatt szennyezettebb víz kerül ivóvizeinkbe.
– Másrészt  pazarlás, felhasználhatjuk sokféle célra.

Az esővíz ruhák tisztítására alkalmasabb, mivel lágy víz. Az esővízzel mosott ruhákhoz elég kevesebb mosószert adni, a ruhák puhábbak, illatosabbak lesznek tőle. Az esővíz nem tartalmaz meszet, kevesebb szappantól is felhabzik. Így növelhetjük a mosás hatékonyságát. A víz keménységét a benne oldódott kalcium és magnézium határozza meg. A kalcium fontos a csontok, fogak számára, és nélkülözhetetlen szerepe van a véralvadásban. Úgyszintén a magnézium, ami idegrendszer és az izomzat működésében játszik fontos szerepet. Ezek a fontos nyomelemek számunkra nélkülözhetetlenek, de melegítéssel kicsapódnak, és a mosógép alkatrészeit tönkre teheti. Az esővíz ezzel szemben lágy, így nem tartalmaz annyi kalciumot és magnéziumot

Kertünk öntözésére használjuk el a legtöbb vizet. A természetben a növények csapadékigénye 520 mm évente, amelyet az itthoni átlagos csapadékmennyiség (550 mm) fedez. Azonban növényeink aktív állapotban igénylik a legtöbb öntözést, amely április és november közé esik. Ekkor az átlagos csapadékmennyiség kb 300 mm. A hiányzó 220 mm-t egy esővíz-tároló rendszer bőven biztosítani tudja. Így kertjeinkben a szárazság elkerülhető magas vízdíjak nélkül.

A WC öblítését teljesen felesleges ivóvízből megoldani, valamint a kemény víz tönkreteheti a WC tartályban lévő alkatrészeket. Az esővíz használata öblítésre (szürkevíz) a legtakarékosabb mód mind a környezet, mind pénzspórolás szempontjából.

Egyéb célokra (autómosás, medencetöltés, tavak töltése) is célszerűbb esővizet használni, ha elegendő áll a rendelkezésünkre.

Az esővizet földalatti tartályokban tároljuk. Az esővíz mennyiségének és a felhasználói igényeknek megfelelően egy szivattyú továbbítja a vizet a csapoló egységeknek.
A tartályba az ivóvíz-hálózatot is be kell vezetni, mivel (eső) vízhiány esetén pótolni kell a vízszintet. A tartály vízszintjét egy esővíz kontroller (MWRC) felügyeli/vezérli úszókapcsoló vagy szenzor segítségével, elektromos szelepekkel. Az úszókapcsoló vagy szenzor az esővíz minimális vízszintjét és az után töltött ivóvíz vízszintjét méri.
Ha megnyitunk egy csapoló egységet (például kinyitjuk a kerti csapot öntözéshez), akkor a szivattyúvezérlő (pl: SuperSimplex E) elindítja a szivattyút a nyomásesés miatt. Ekkor a szivattyú a tartályból felszívja az esővizet, amíg a csapoló egységet el nem zárjuk. Ha az esővíz szintje a minimum alá csökken, akkor az érzékelő bekapcsolja az ivóvíz-hálózatra rászerelt motoros szelepet, amely feltölti a tartály folyadékszintjét az esővíz minimum szintjéig. Ekkor az úszókapcsoló vagy szenzor jelet küld a kontrollernek, hogy a maximális utántöltési vízszintet elérte, és a motoros szelep elzárja a töltést az ivóvíz-hálózatról.

A tartályt hálózati vízről csak a minimális esővíz szintig töltjük fel, mindig legyen hely az esővíznek!

A csapadékvíz hasznosításával akár 50%-os ivóvíz megtakarítás is elérhető. Ezek a rendszerek átlagosan 5-6 év alatt térülnek meg. Egyes európai országok régióiban szabványszerűen elő van írva esővíz rendszerek kiépítése, valamint önkormányzatilag támogatva vannak.

The post Esővíz újrahasznosítás appeared first on Szivattyúvezérlés.